{"id":291,"date":"2025-08-14T07:46:36","date_gmt":"2025-08-14T07:46:36","guid":{"rendered":"https:\/\/vulkantura.hu\/?page_id=291"},"modified":"2025-11-13T08:27:21","modified_gmt":"2025-11-13T08:27:21","slug":"a-vulkanossag-elotti-evmilliok","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/vulkantura.hu\/?page_id=291","title":{"rendered":"A vulk\u00e1noss\u00e1g el\u0151tti \u00e9vmilli\u00f3k"},"content":{"rendered":"\n<p class=\"has-text-align-center wp-block-paragraph\"><strong>Oligoc\u00e9n-mioc\u00e9n \u0151sf\u00f6ldrajzi k\u00e9p<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A B\u00f6rzs\u00f6ny t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t tal\u00e1n az oligoc\u00e9n (38-24 milli\u00f3 \u00e9v) f\u00f6ldt\u00f6rt\u00e9neti korral kell kezdeni, hisz f\u0151k\u00e9nt ett\u0151l az id\u0151szakt\u00f3l kezdve rak\u00f3dtak le azok a tengeri \u00fcled\u00e9kek, melyek a vulk\u00e1ni \u00f6sszlet fek\u00fcj\u00e9t k\u00e9pezik. <br>Az als\u00f3oligoc\u00e9n v\u00e9gi transzgreszi\u00f3val ism\u00e9t helyre\u00e1llt a kapcsolat a vil\u00e1gtengerekkel. A tenger el\u0151renyomul\u00e1sa a hegys\u00e9gk\u00f6zi medenc\u00e9ken \u00e1t \u00e9szak-\u00e9szakkelet fel\u0151l \u00e9rte az \u00c9szaki-k\u00f6z\u00e9phegys\u00e9g k\u00f6z\u00e9ps\u0151 \u00e9s nyugati ter\u00fcleteit, valamint a Dun\u00e1nt\u00fali-k\u00f6z\u00e9phegys\u00e9g \u00e9szakkeleti s\u00e1vj\u00e1t. Az eoc\u00e9n v\u00e9g\u00e9re ugyanis az egykori Tethys k\u00e9t \u00e1gra k\u00fcl\u00f6n\u00fclt. A d\u00e9li \u00e1g a mai F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger k\u00f6zvetlen el\u0151dje, az \u00e9szaki \u00e1g a Paratethys, amely a felmagasod\u00f3 Dinarid\u00e1k \u2013 K\u00e1rp\u00e1tok &#8211; Alpok r\u00e9v\u00e9n v\u00e1laszt\u00f3dott el a d\u00e9li \u00e1gt\u00f3l.<br>A k\u00f6z\u00e9ps\u0151oligoc\u00e9nban feler\u0151s\u00f6d\u00f6tt a Pels\u00f3i-nagyszerkezeti egys\u00e9g \u00e9szakkeleti ir\u00e1ny\u00fa kit\u00e9r\u0151 mozg\u00e1sa \u00e9s a k\u00f6rnyez\u0151 hegys\u00e9gkeret kiemelked\u00e9se. Mindez a k\u00f6z\u00e9phegys\u00e9gi p\u00e1szta tektonikus differenci\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1val, a tengerrel bor\u00edtott ter\u00fcletek kiterjed\u00e9s\u00e9vel \u00e9s felgyorsult \u00fcled\u00e9kk\u00e9pz\u0151d\u00e9ssel j\u00e1rt egy\u00fctt. Hasonl\u00f3 \u0151sf\u00f6ldrajzi k\u00e9p jellemezte a fels\u0151oligoc\u00e9nt is. A B\u00f6rzs\u00f6ny ekkor \u00e1tmeneti (lagun\u00e1ris, sek\u00e9lytengeri) ter\u00fclet, az \u00e9ghajlat meleg, csapad\u00e9kos szubtr\u00f3pusi-tr\u00f3pusi. A k\u00f6z\u00e9ps\u0151oligoc\u00e9nban keletkezett partk\u00f6zeli-sek\u00e9lytengeri \u00fcled\u00e9k a H\u00e1rshegyi homokk\u0151. Ny\u00edlttengeri k\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny a sz\u00e9lesen elterjedt Kiscelli agyag. M\u00e9lytengeri \u00fcled\u00e9kek (Sz\u00e9cs\u00e9nyi sl\u00edr) a B\u00f6rzs\u00f6nyt\u0151l keletre jellemz\u0151ek. <br>Az oligoc\u00e9n v\u00e9g\u00e9n beindul\u00f3 sz\u00e1vai orog\u00e9n f\u00e1zis \u00e1th\u00faz\u00f3dik az als\u00f3mioc\u00e9nba is. Hat\u00e1sak\u00e9nt visszah\u00faz\u00f3dik a tenger \u00e9s egy \u00fajabb \u2013 a mioc\u00e9n elej\u00e9re kiteljesed\u0151 \u2013 lepusztul\u00e1si folyamat kezd\u0151dik el. Az eggenburgi emelet (22-20,3 milli\u00f3 \u00e9v) ism\u00e9t egy \u00faj \u00fcled\u00e9kk\u00e9pz\u0151d\u00e9si ciklussal indult. A sz\u00e1vai orog\u00e9n f\u00e1zisban fell\u00e9p\u0151 kompresszi\u00f3 az alpi- \u00e9s k\u00e1rp\u00e1ti-hegys\u00e9gkeret kiemel\u00e9s\u00e9t eredm\u00e9nyezte, \u00e9s ez a hegys\u00e9gi el\u0151tereken fokozott \u00fcled\u00e9kk\u00e9pz\u0151d\u00e9ssel j\u00e1rt (Sz\u00e9cs\u00e9nyi sl\u00edr, P\u00e9terv\u00e1s\u00e1rai homokk\u0151). <br>Az ottnangi emeletet (20,3-18,7 milli\u00f3 \u00e9v) az als\u00f3-riolittufa v\u00e1lasztja el az eggenburgi emelett\u0151l. Az \u0151sf\u00f6ldrajzi k\u00e9p hasonl\u00edt az el\u0151z\u0151 korszakbelihez. A B\u00f6rzs\u00f6ny \u00e1tmenetet k\u00e9pez tenger \u00e9s sz\u00e1razf\u00f6ld k\u00f6z\u00f6tt. M\u00e9g mindig meleg (\u00e9vi k\u00f6z\u00e9ph\u0151m\u00e9rs\u00e9klet 18,5\u00baC), csapad\u00e9kos (1400 mm) az \u00e9ghajlat. A k\u00e1rp\u00e1ti emeletben (18,7-16 milli\u00f3 \u00e9v) sem v\u00e1ltozik a hegys\u00e9g helyzete, tov\u00e1bbra is \u00e1tmeneti jelleg\u0171 \u00fcled\u00e9kek (meszes kavics, homokk\u0151) halmoz\u00f3dnak fel.     <\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-center wp-block-paragraph\"><strong>Az alaphegys\u00e9g<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-left wp-block-paragraph\">Az els\u0151 kit\u00f6r\u00e9sterm\u00e9kek egy medenc\u00e9ben rak\u00f3dtak le. Ez a medence egy d\u00e9lnyugat-\u00e9szakkelet ir\u00e1ny\u00fa szerkezeti vonallal (Di\u00f3sjen\u0151i vonal) kett\u00e9osztott aljzat f\u00f6l\u00f6tt j\u00f6tt l\u00e9tre, melynek \u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9t a Veporhoz tartoz\u00f3 krist\u00e1lyos metamorf k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek alkotj\u00e1k, d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9t pedig a Dun\u00e1nt\u00fali-k\u00f6z\u00e9phegys\u00e9ggel \u00e9s a Nasz\u00e1llyal rokon kifejl\u0151d\u00e9s\u0171 karbon\u00e1tos k\u0151zetek. A krist\u00e1lyos alaphegys\u00e9g f\u0151k\u00e9nt gr\u00e1nit, gneisz, csill\u00e1mpala \u00f6sszet\u00e9tel\u0171, a z\u00e1rv\u00e1nyok alapj\u00e1n val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy az \u00fajharmadid\u0151szakig a felsz\u00ednen volt. A krist\u00e1lyos pal\u00e1kat Di\u00f3sjen\u0151n\u00e9l 500-700 m k\u00f6r\u00fcli m\u00e9lys\u00e9gben \u00e9rt\u00e9k el a f\u00far\u00e1sok, m\u00edg a Nyugati-B\u00f6rzs\u00f6nyben 1200 m m\u00e9lys\u00e9gben tal\u00e1ltak r\u00e1juk. Ut\u00f3bbin\u00e1l a krist\u00e1lyos pal\u00e1k felett k\u00f6zvetlen\u00fcl 250 milli\u00f3 \u00e9ves, a f\u00f6ldt\u00f6rt\u00e9net \u00f3kor\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 \u00fcled\u00e9kes k\u0151zetek helyezkednek el. Pant\u00f3 Gy\u00f6rgy a k\u00e1rp\u00e1ti sz\u00e1razf\u00f6ldi kavicskonglomer\u00e1tum anyag\u00e1b\u00f3l \u00edt\u00e9lve, a hegys\u00e9g leg\u00e9szakibb r\u00e9sz\u00e9n is tri\u00e1sz \u00fcled\u00e9keket felt\u00e9telez a m\u00e9lyben, amelyek azonban nem d\u00e9lalpi kifejl\u0151d\u00e9s\u0171ek. \u00d6sszet\u00e9tel\u00e9ben a b\u00fckki t\u00edpus\u00fa tri\u00e1sz k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek fordulnak el\u0151, s\u00f6t\u00e9tsz\u00fcrke sz\u00ednnel, f\u0151leg dolomit t\u00fals\u00fallyal, a s\u00f6t\u00e9tsz\u00edn\u0171 m\u00e9szk\u0151, m\u00e1rga, meszes homokk\u0151 \u00e9s s\u00f6t\u00e9t t\u0171zk\u0151darabok mellett. (Ak\u00e1rcsak a Selmeci-hegys\u00e9g aljzat\u00e1ban.) A di\u00f3sjen\u0151i vonalt\u00f3l d\u00e9lre l\u00e9v\u0151 karbon\u00e1tos k\u0151zetek vastags\u00e1ga a m\u00e9lyf\u00far\u00e1sok alapj\u00e1n tekint\u00e9lyes lehet. Erre utal a D\u00e9li-B\u00f6rzs\u00f6ny vulk\u00e1ni k\u0151zeteinek nagy karbon\u00e1ttartalma. Meg kell m\u00e9g eml\u00edteni, hogy a hegys\u00e9g belsej\u00e9ben v\u00e9gzett f\u00far\u00e1sok eoc\u00e9n \u00fcled\u00e9keket is el\u00e9rtek, ahogyan nincs is olyan messze a kosdi eoc\u00e9n felsz\u00edni el\u0151fordul\u00e1sa sem.    <\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-center wp-block-paragraph\"><strong>A vulk\u00e1ni fek\u00fc<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A krist\u00e1lyos k\u0151zetek \u00e9s a tri\u00e1sz r\u00f6g\u00f6k m\u00e1r j\u00f3val a vulkanizmus el\u0151tt a m\u00e9lybe s\u00fcllyedtek, \u00e9s felsz\u00edn\u00fckre kb. 30 milli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt el\u0151sz\u00f6r az oligoc\u00e9n tenger, majd 25 milli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt a mioc\u00e9n tenger \u00fcled\u00e9kei rak\u00f3dtak. Az 1000-1100 m\u00e9ter vastag \u00fcled\u00e9k\u00f6sszlet (H\u00e1rshegyi homokk\u0151, Kiscelli agyag, Budafoki homok) gyakorlatilag folyamatos. Az oligoc\u00e9n-mioc\u00e9n \u00fcled\u00e9kek f\u0151k\u00e9nt a hegys\u00e9g keleti perem\u00e9n tanulm\u00e1nyozhat\u00f3ak, mert egyr\u00e9szt a B\u00f6rzs\u00f6ny nyugat fel\u00e9 megbillent, m\u00e1sr\u00e9szt a nyugati r\u00e9szt a vulkanizmust k\u00f6vet\u0151en el\u00f6nt\u00f6tte a b\u00e1deni tenger.<br>A legid\u0151sebb fek\u00fc \u00fcled\u00e9kek B\u00e1nk, Romh\u00e1ny, R\u00e9ts\u00e1g, Tolm\u00e1cs t\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3ak, a k\u00f6z\u00e9ps\u0151oligoc\u00e9n H\u00e1rshegyi homokk\u0151 form\u00e1j\u00e1ban. A hegys\u00e9g k\u00f6zvetlen keleti perem\u00e9n csak a fels\u0151oligoc\u00e9n \u00fcled\u00e9kek, homokk\u0151, kavicsos homok, homokos agyag \u00e9s agyagk\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek jelentkeznek \u00e9szaknyugati d\u0151l\u00e9ssel. A B\u00f6rzs\u00f6nyh\u00f6z k\u00f6zelebb es\u0151 r\u00e9szeken ink\u00e1bb a homokos k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek, m\u00edg a t\u00e1volabbi keleti \u00e9s d\u00e9lkeleti r\u00e9szen az agyagosak jelennek meg. Ez mutatja az oligoc\u00e9n tenger partk\u00f6zeli kifejl\u0151d\u00e9s\u00e9t a B\u00f6rzs\u00f6ny k\u00f6zel\u00e9ben. A fels\u0151oligoc\u00e9n r\u00e9tegek legfels\u0151 r\u00e9sze apr\u00f3kavicsos anyagb\u00f3l \u00e9s homokb\u00f3l \u00e1ll, amely nehezen k\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 el a felette telep\u00fcl\u0151 fiatalabb kavicst\u00f3l. \u00c9rdekes e r\u00e9tegek nagyobb vastags\u00e1ga (400-500 m) \u00e9s a durva homok \u00e9s kavics nagyobb szerepe. Horusitzky F. szerint, a fels\u0151oligoc\u00e9nt iszapos \u00e9s homokos \u00fcled\u00e9kek k\u00e9pviselik gyenge barnak\u0151sz\u00e9n nyomokkal, p\u00e9ld\u00e1ul Dr\u00e9gelyv\u00e1r \u00e9s Nagyoroszi k\u00f6z\u00f6tt, a n\u00f3gr\u00e1di V\u00e1rhegy alapzat\u00e1ban \u00e9s a Duna-v\u00f6lgyben. Szob \u00e9s Helemba k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n is tal\u00e1lhat\u00f3ak oligoc\u00e9n m\u00e1rg\u00e1s, agyagos \u00fcled\u00e9kek.<br>Az oligoc\u00e9n v\u00e9gi regresszi\u00f3 nyomai a kavicsos parti \u00fcled\u00e9kek. Anyaga homokos agyag \u00e9s csill\u00e1mos, laza, anomi\u00e1s homok, finomabb-durv\u00e1bb kavicsr\u00e9tegekkel, egy-k\u00e9t m\u00e9teres homokk\u0151 k\u00f6zbetelep\u00fcl\u00e9sekkel. Ezt a kifejl\u0151d\u00e9st Vad\u00e1sz Elem\u00e9r az eggenburgi (akvit\u00e1niai-burdig\u00e1liai) emelet elej\u00e9re helyezi, \u00e9s kiemeli nem \u00e1ltal\u00e1nos elterjed\u00e9s\u00e9t. <br>A B\u00f6rzs\u00f6ny keleti perem\u00e9nek als\u00f3helv\u00e9ti (ottnangi) \u00e9s fels\u0151helv\u00e9ti (k\u00e1rp\u00e1ti) emeleteinek kifejl\u0151d\u00e9s\u00e9t a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen osztj\u00e1k be: als\u00f3helv\u00e9ti (ottnangi) terresztikus kavics, k\u00f6z\u00e9ps\u0151helv\u00e9ti tengeri r\u00e9tegek \u00e9s fels\u0151helv\u00e9ti (k\u00e1rp\u00e1ti) kavics. Ennek megfelel\u0151en Di\u00f3sjen\u0151 k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n (Nagyorosziig) a fels\u0151oligoc\u00e9nre iszapos (akvit\u00e1niai) \u00e9s homokk\u00f6ves (burdig\u00e1liai) r\u00e9tegsor telep\u00fcl, erre als\u00f3helv\u00e9ti (ottnangi) sl\u00edr, arra pedig a t\u00f6bb tucat m\u00e9ter vastags\u00e1g\u00fa durva kavics. B\u00e1ldi Tam\u00e1s szerint a di\u00f3sjen\u0151i helv\u00e9ti r\u00e9tegeken bel\u00fcl homokk\u00f6vet, homokk\u0151pados m\u00e1rg\u00e1t, foraminifer\u00e1s, gy\u00e9ren glaukonitos, laza homokk\u0151-konglomer\u00e1tum \u00f6sszletet lehet megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni. <br>A helv\u00e9ti (ottnangi) tengeri r\u00e9tegek kifejl\u0151d\u00e9se N\u00f3gr\u00e1d vid\u00e9k\u00e9n sl\u00edres, homokos m\u00e1rga, n\u00e9hol durva homokk\u0151, \u00e9szakra meszes homokk\u0151padok, amelyek Di\u00f3sjen\u0151n\u00e9l t\u00fals\u00falyra jutnak. Di\u00f3sjen\u0151t\u0151l \u00e9szakra a homokos f\u00e1ciesek elterjedtebbek a kezdeti vulk\u00e1ni m\u0171k\u00f6d\u00e9st jelz\u0151 tufa k\u00f6zbetelep\u00fcl\u00e9sekkel. Az itt el\u0151fordul\u00f3 tengeri r\u00e9tegek (Nagyoroszi, Dr\u00e9gelypal\u00e1nk) elt\u00e9r\u0151ek a honti kifejl\u0151d\u00e9st\u0151l. Itt az andezit fek\u00fcje fels\u0151helv\u00e9ti kavics, mely \u00e9szak fel\u00e9 er\u0151sen kivastagodik, \u00e9s amelynek fels\u0151 r\u00e9szeiben m\u00e1r j\u00f3l felismerhet\u0151ek a fokoz\u00f3d\u00f3 vulk\u00e1ni m\u0171k\u00f6d\u00e9s nyomai. A kavics\u00f6sszlet t\u00falnyom\u00f3an kvarcitot, gr\u00e1nitot, gneiszt, ritk\u00e1n kvarcdioritot, m\u00e9szk\u00f6vet \u00e9s dolomitot tartalmaz. Az als\u00f3helv\u00e9ti (ottnangi) terresztikus kavics Nagyoroszit\u00f3l \u00e9szakra \u00e9s \u00e9szaknyugatra elt\u0171nik, az eg\u00e9sz \u00e9szaki peremen jelenl\u00e9te felt\u00e9telezett, b\u00e1r a tengeri kifejl\u0151d\u00e9s\u0171 sl\u00edres r\u00e9tegek teljesen elfedik. Ez a sl\u00edres r\u00e9teg Nagyoroszi, Dr\u00e9gelypal\u00e1nk \u00e9s Hont k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n a legelterjedtebb, b\u00e1r keleti r\u00e9sze, a Honti-szakad\u00e9k a nyugatit\u00f3l elt\u00e9r\u0151 kifejl\u0151d\u00e9s\u0171. A vulkanizmust megel\u0151z\u0151 als\u00f3mioc\u00e9n tengeri \u00fcled\u00e9kk\u00e9pz\u0151d\u00e9st a Honti-szakad\u00e9kban lehet a legjobban tanulm\u00e1nyozni. Itt helv\u00e9ti sl\u00edr telep\u00fcl a kavicsra m\u00e1rg\u00e1s \u00e9s homokos r\u00e9tegek form\u00e1j\u00e1ban, nyugat-\u00e9szaknyugat ir\u00e1ny\u00fa d\u0151l\u00e9ssel, tektonikusan el\u00e9gg\u00e9 ig\u00e9nybe vetten. Az agyagr\u00e9tegekben sz\u00e1mos kagyl\u00f3faj tekn\u0151je ismerhet\u0151 fel. A szakad\u00e9k teteje fel\u00e9 az agyagr\u00e9tegek k\u00f6z\u00e9 vulk\u00e1ni por telep\u00fcl. <br>A helv\u00e9ti tengeri r\u00e9tegek Hontt\u00f3l nyugatra elt\u0171nnek a fels\u0151helv\u00e9ti kavics alatt, amely e ter\u00fcleten egyed\u00fcli helv\u00e9ti kifejl\u0151d\u00e9sk\u00e9nt jelentkezik. E k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek a B\u00f6rzs\u00f6ny al\u00e1 h\u00faz\u00f3dva, t\u00f6bb helyen, a bels\u0151bb r\u00e9szeken is a felsz\u00ednre ker\u00fclnek a vulk\u00e1ni k\u0151zetek al\u00f3l (Nagy-v\u00f6lgy, S\u00e1rk\u00e1ny-t\u00f6r\u00e9s). A hegys\u00e9g nyugati fel\u00e9n olyan vastagok a b\u00e1deni \u00fcled\u00e9kek, hogy csak p\u00e1r f\u00far\u00e1s mutatta ki (pl. Ipolydam\u00e1sd) a vulkanizmus el\u0151tti tengeri \u00fcled\u00e9keket. D\u00e9lebbre kalandozva, M\u00e1rianosztra k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3ak mioc\u00e9n eleji homokk\u00f6vek, de vulkanizmus el\u0151tti tengeri \u00fcled\u00e9ksorozatot a K\u00f3spallag-Nagyirt\u00e1spuszta \u00fat bev\u00e1g\u00e1s\u00e1ban is felfedezhet\u00fcnk.  <br>Az \u00fcled\u00e9kes fek\u00fcb\u0151l fokozatosan fejl\u0151dik ki a vulk\u00e1ni \u00f6sszlet. Az \u00e1tmeneten 50-150 m\u00e9ter vastags\u00e1g\u00fa vulk\u00e1ni-\u00fcled\u00e9kes r\u00e9tegcsoport helyezkedik el, mely \u0151sl\u00e9nytani adatok tan\u00fas\u00e1ga szerint m\u00e1r a b\u00e1deni emelet legalj\u00e1ba tartozik. <\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-right wp-block-paragraph\">\u00d6ssze\u00e1ll\u00edtotta: Kenyeres Oszk\u00e1r<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Oligoc\u00e9n-mioc\u00e9n \u0151sf\u00f6ldrajzi k\u00e9p A B\u00f6rzs\u00f6ny t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t tal\u00e1n az oligoc\u00e9n (38-24 milli\u00f3 \u00e9v) f\u00f6ldt\u00f6rt\u00e9neti korral kell kezdeni, hisz f\u0151k\u00e9nt ett\u0151l az id\u0151szakt\u00f3l kezdve rak\u00f3dtak le azok a tengeri \u00fcled\u00e9kek, melyek a vulk\u00e1ni \u00f6sszlet fek\u00fcj\u00e9t k\u00e9pezik. Az als\u00f3oligoc\u00e9n v\u00e9gi transzgreszi\u00f3val ism\u00e9t helyre\u00e1llt a kapcsolat a vil\u00e1gtengerekkel. A tenger el\u0151renyomul\u00e1sa a hegys\u00e9gk\u00f6zi medenc\u00e9ken \u00e1t \u00e9szak-\u00e9szakkelet fel\u0151l \u00e9rte az \u00c9szaki-k\u00f6z\u00e9phegys\u00e9g k\u00f6z\u00e9ps\u0151 \u00e9s nyugati ter\u00fcleteit, valamint a Dun\u00e1nt\u00fali-k\u00f6z\u00e9phegys\u00e9g \u00e9szakkeleti s\u00e1vj\u00e1t. Az eoc\u00e9n v\u00e9g\u00e9re ugyanis az egykori Tethys k\u00e9t \u00e1gra k\u00fcl\u00f6n\u00fclt. A d\u00e9li \u00e1g a mai F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger k\u00f6zvetlen el\u0151dje, az \u00e9szaki \u00e1g a Paratethys, amely a felmagasod\u00f3 Dinarid\u00e1k \u2013 K\u00e1rp\u00e1tok &#8211; Alpok r\u00e9v\u00e9n v\u00e1laszt\u00f3dott el a d\u00e9li \u00e1gt\u00f3l.A k\u00f6z\u00e9ps\u0151oligoc\u00e9nban feler\u0151s\u00f6d\u00f6tt a Pels\u00f3i-nagyszerkezeti egys\u00e9g \u00e9szakkeleti ir\u00e1ny\u00fa kit\u00e9r\u0151 mozg\u00e1sa \u00e9s a k\u00f6rnyez\u0151 hegys\u00e9gkeret kiemelked\u00e9se. Mindez a k\u00f6z\u00e9phegys\u00e9gi p\u00e1szta tektonikus differenci\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1val, a tengerrel bor\u00edtott ter\u00fcletek kiterjed\u00e9s\u00e9vel \u00e9s felgyorsult \u00fcled\u00e9kk\u00e9pz\u0151d\u00e9ssel j\u00e1rt egy\u00fctt. Hasonl\u00f3 \u0151sf\u00f6ldrajzi k\u00e9p jellemezte a fels\u0151oligoc\u00e9nt is. A B\u00f6rzs\u00f6ny ekkor \u00e1tmeneti (lagun\u00e1ris, sek\u00e9lytengeri) ter\u00fclet, az \u00e9ghajlat meleg, csapad\u00e9kos szubtr\u00f3pusi-tr\u00f3pusi. A k\u00f6z\u00e9ps\u0151oligoc\u00e9nban keletkezett partk\u00f6zeli-sek\u00e9lytengeri \u00fcled\u00e9k a H\u00e1rshegyi homokk\u0151. Ny\u00edlttengeri k\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny a sz\u00e9lesen elterjedt Kiscelli agyag. M\u00e9lytengeri \u00fcled\u00e9kek (Sz\u00e9cs\u00e9nyi sl\u00edr) a B\u00f6rzs\u00f6nyt\u0151l keletre jellemz\u0151ek. Az oligoc\u00e9n v\u00e9g\u00e9n beindul\u00f3 sz\u00e1vai orog\u00e9n f\u00e1zis \u00e1th\u00faz\u00f3dik az als\u00f3mioc\u00e9nba is. Hat\u00e1sak\u00e9nt visszah\u00faz\u00f3dik a tenger \u00e9s egy \u00fajabb \u2013 a mioc\u00e9n elej\u00e9re kiteljesed\u0151 \u2013 lepusztul\u00e1si folyamat kezd\u0151dik el. Az eggenburgi emelet (22-20,3 milli\u00f3 \u00e9v) ism\u00e9t egy \u00faj \u00fcled\u00e9kk\u00e9pz\u0151d\u00e9si ciklussal indult. A sz\u00e1vai orog\u00e9n f\u00e1zisban fell\u00e9p\u0151 kompresszi\u00f3 az alpi- \u00e9s k\u00e1rp\u00e1ti-hegys\u00e9gkeret kiemel\u00e9s\u00e9t eredm\u00e9nyezte, \u00e9s ez a hegys\u00e9gi el\u0151tereken fokozott \u00fcled\u00e9kk\u00e9pz\u0151d\u00e9ssel j\u00e1rt (Sz\u00e9cs\u00e9nyi sl\u00edr, P\u00e9terv\u00e1s\u00e1rai homokk\u0151). Az ottnangi emeletet (20,3-18,7 milli\u00f3 \u00e9v) az als\u00f3-riolittufa v\u00e1lasztja el az eggenburgi emelett\u0151l. Az \u0151sf\u00f6ldrajzi k\u00e9p hasonl\u00edt az el\u0151z\u0151 korszakbelihez. A B\u00f6rzs\u00f6ny \u00e1tmenetet k\u00e9pez tenger \u00e9s sz\u00e1razf\u00f6ld k\u00f6z\u00f6tt. M\u00e9g mindig meleg (\u00e9vi k\u00f6z\u00e9ph\u0151m\u00e9rs\u00e9klet 18,5\u00baC), csapad\u00e9kos (1400 mm) az \u00e9ghajlat. A k\u00e1rp\u00e1ti emeletben (18,7-16 milli\u00f3 \u00e9v) sem v\u00e1ltozik a hegys\u00e9g helyzete, tov\u00e1bbra is \u00e1tmeneti jelleg\u0171 \u00fcled\u00e9kek (meszes kavics, homokk\u0151) halmoz\u00f3dnak fel. Az alaphegys\u00e9g Az els\u0151 kit\u00f6r\u00e9sterm\u00e9kek egy medenc\u00e9ben rak\u00f3dtak le. Ez a medence egy d\u00e9lnyugat-\u00e9szakkelet ir\u00e1ny\u00fa szerkezeti vonallal (Di\u00f3sjen\u0151i vonal) kett\u00e9osztott aljzat f\u00f6l\u00f6tt j\u00f6tt l\u00e9tre, melynek \u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9t a Veporhoz tartoz\u00f3 krist\u00e1lyos metamorf k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek alkotj\u00e1k, d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9t pedig a Dun\u00e1nt\u00fali-k\u00f6z\u00e9phegys\u00e9ggel \u00e9s a Nasz\u00e1llyal rokon kifejl\u0151d\u00e9s\u0171 karbon\u00e1tos k\u0151zetek. A krist\u00e1lyos alaphegys\u00e9g f\u0151k\u00e9nt gr\u00e1nit, gneisz, csill\u00e1mpala \u00f6sszet\u00e9tel\u0171, a z\u00e1rv\u00e1nyok alapj\u00e1n val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy az \u00fajharmadid\u0151szakig a felsz\u00ednen volt. A krist\u00e1lyos pal\u00e1kat Di\u00f3sjen\u0151n\u00e9l 500-700 m k\u00f6r\u00fcli m\u00e9lys\u00e9gben \u00e9rt\u00e9k el a f\u00far\u00e1sok, m\u00edg a Nyugati-B\u00f6rzs\u00f6nyben 1200 m m\u00e9lys\u00e9gben tal\u00e1ltak r\u00e1juk. Ut\u00f3bbin\u00e1l a krist\u00e1lyos pal\u00e1k felett k\u00f6zvetlen\u00fcl 250 milli\u00f3 \u00e9ves, a f\u00f6ldt\u00f6rt\u00e9net \u00f3kor\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 \u00fcled\u00e9kes k\u0151zetek helyezkednek el. Pant\u00f3 Gy\u00f6rgy a k\u00e1rp\u00e1ti sz\u00e1razf\u00f6ldi kavicskonglomer\u00e1tum anyag\u00e1b\u00f3l \u00edt\u00e9lve, a hegys\u00e9g leg\u00e9szakibb r\u00e9sz\u00e9n is tri\u00e1sz \u00fcled\u00e9keket felt\u00e9telez a m\u00e9lyben, amelyek azonban nem d\u00e9lalpi kifejl\u0151d\u00e9s\u0171ek. \u00d6sszet\u00e9tel\u00e9ben a b\u00fckki t\u00edpus\u00fa tri\u00e1sz k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek fordulnak el\u0151, s\u00f6t\u00e9tsz\u00fcrke sz\u00ednnel, f\u0151leg dolomit t\u00fals\u00fallyal, a s\u00f6t\u00e9tsz\u00edn\u0171 m\u00e9szk\u0151, m\u00e1rga, meszes homokk\u0151 \u00e9s s\u00f6t\u00e9t t\u0171zk\u0151darabok mellett. (Ak\u00e1rcsak a Selmeci-hegys\u00e9g aljzat\u00e1ban.) A di\u00f3sjen\u0151i vonalt\u00f3l d\u00e9lre l\u00e9v\u0151 karbon\u00e1tos k\u0151zetek vastags\u00e1ga a m\u00e9lyf\u00far\u00e1sok alapj\u00e1n tekint\u00e9lyes lehet. Erre utal a D\u00e9li-B\u00f6rzs\u00f6ny vulk\u00e1ni k\u0151zeteinek nagy karbon\u00e1ttartalma. Meg kell m\u00e9g eml\u00edteni, hogy a hegys\u00e9g belsej\u00e9ben v\u00e9gzett f\u00far\u00e1sok eoc\u00e9n \u00fcled\u00e9keket is el\u00e9rtek, ahogyan nincs is olyan messze a kosdi eoc\u00e9n felsz\u00edni el\u0151fordul\u00e1sa sem. A vulk\u00e1ni fek\u00fc A krist\u00e1lyos k\u0151zetek \u00e9s a tri\u00e1sz r\u00f6g\u00f6k m\u00e1r j\u00f3val a vulkanizmus el\u0151tt a m\u00e9lybe s\u00fcllyedtek, \u00e9s felsz\u00edn\u00fckre kb. 30 milli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt el\u0151sz\u00f6r az oligoc\u00e9n tenger, majd 25 milli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt a mioc\u00e9n tenger \u00fcled\u00e9kei rak\u00f3dtak. Az 1000-1100 m\u00e9ter vastag \u00fcled\u00e9k\u00f6sszlet (H\u00e1rshegyi homokk\u0151, Kiscelli agyag, Budafoki homok) gyakorlatilag folyamatos. Az oligoc\u00e9n-mioc\u00e9n \u00fcled\u00e9kek f\u0151k\u00e9nt a hegys\u00e9g keleti perem\u00e9n tanulm\u00e1nyozhat\u00f3ak, mert egyr\u00e9szt a B\u00f6rzs\u00f6ny nyugat fel\u00e9 megbillent, m\u00e1sr\u00e9szt a nyugati r\u00e9szt a vulkanizmust k\u00f6vet\u0151en el\u00f6nt\u00f6tte a b\u00e1deni tenger.A legid\u0151sebb fek\u00fc \u00fcled\u00e9kek B\u00e1nk, Romh\u00e1ny, R\u00e9ts\u00e1g, Tolm\u00e1cs t\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3ak, a k\u00f6z\u00e9ps\u0151oligoc\u00e9n H\u00e1rshegyi homokk\u0151 form\u00e1j\u00e1ban. A hegys\u00e9g k\u00f6zvetlen keleti perem\u00e9n csak a fels\u0151oligoc\u00e9n \u00fcled\u00e9kek, homokk\u0151, kavicsos homok, homokos agyag \u00e9s agyagk\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek jelentkeznek \u00e9szaknyugati d\u0151l\u00e9ssel. A B\u00f6rzs\u00f6nyh\u00f6z k\u00f6zelebb es\u0151 r\u00e9szeken ink\u00e1bb a homokos k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek, m\u00edg a t\u00e1volabbi keleti \u00e9s d\u00e9lkeleti r\u00e9szen az agyagosak jelennek meg. Ez mutatja az oligoc\u00e9n tenger partk\u00f6zeli kifejl\u0151d\u00e9s\u00e9t a B\u00f6rzs\u00f6ny k\u00f6zel\u00e9ben. A fels\u0151oligoc\u00e9n r\u00e9tegek legfels\u0151 r\u00e9sze apr\u00f3kavicsos anyagb\u00f3l \u00e9s homokb\u00f3l \u00e1ll, amely nehezen k\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 el a felette telep\u00fcl\u0151 fiatalabb kavicst\u00f3l. \u00c9rdekes e r\u00e9tegek nagyobb vastags\u00e1ga (400-500 m) \u00e9s a durva homok \u00e9s kavics nagyobb szerepe. Horusitzky F. szerint, a fels\u0151oligoc\u00e9nt iszapos \u00e9s homokos \u00fcled\u00e9kek k\u00e9pviselik gyenge barnak\u0151sz\u00e9n nyomokkal, p\u00e9ld\u00e1ul Dr\u00e9gelyv\u00e1r \u00e9s Nagyoroszi k\u00f6z\u00f6tt, a n\u00f3gr\u00e1di V\u00e1rhegy alapzat\u00e1ban \u00e9s a Duna-v\u00f6lgyben. Szob \u00e9s Helemba k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n is tal\u00e1lhat\u00f3ak oligoc\u00e9n m\u00e1rg\u00e1s, agyagos \u00fcled\u00e9kek.Az oligoc\u00e9n v\u00e9gi regresszi\u00f3 nyomai a kavicsos parti \u00fcled\u00e9kek. Anyaga homokos agyag \u00e9s csill\u00e1mos, laza, anomi\u00e1s homok, finomabb-durv\u00e1bb kavicsr\u00e9tegekkel, egy-k\u00e9t m\u00e9teres homokk\u0151 k\u00f6zbetelep\u00fcl\u00e9sekkel. Ezt a kifejl\u0151d\u00e9st Vad\u00e1sz Elem\u00e9r az eggenburgi (akvit\u00e1niai-burdig\u00e1liai) emelet elej\u00e9re helyezi, \u00e9s kiemeli nem \u00e1ltal\u00e1nos elterjed\u00e9s\u00e9t. A B\u00f6rzs\u00f6ny keleti perem\u00e9nek als\u00f3helv\u00e9ti (ottnangi) \u00e9s fels\u0151helv\u00e9ti (k\u00e1rp\u00e1ti) emeleteinek kifejl\u0151d\u00e9s\u00e9t a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen osztj\u00e1k be: als\u00f3helv\u00e9ti (ottnangi) terresztikus kavics, k\u00f6z\u00e9ps\u0151helv\u00e9ti tengeri r\u00e9tegek \u00e9s fels\u0151helv\u00e9ti (k\u00e1rp\u00e1ti) kavics. Ennek megfelel\u0151en Di\u00f3sjen\u0151 k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n (Nagyorosziig) a fels\u0151oligoc\u00e9nre iszapos (akvit\u00e1niai) \u00e9s homokk\u00f6ves (burdig\u00e1liai) r\u00e9tegsor telep\u00fcl, erre als\u00f3helv\u00e9ti (ottnangi) sl\u00edr, arra pedig a t\u00f6bb tucat m\u00e9ter vastags\u00e1g\u00fa durva kavics. B\u00e1ldi Tam\u00e1s szerint a di\u00f3sjen\u0151i helv\u00e9ti r\u00e9tegeken bel\u00fcl homokk\u00f6vet, homokk\u0151pados m\u00e1rg\u00e1t, foraminifer\u00e1s, gy\u00e9ren glaukonitos, laza homokk\u0151-konglomer\u00e1tum \u00f6sszletet lehet megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni. A helv\u00e9ti (ottnangi) tengeri r\u00e9tegek kifejl\u0151d\u00e9se N\u00f3gr\u00e1d vid\u00e9k\u00e9n sl\u00edres, homokos m\u00e1rga, n\u00e9hol durva homokk\u0151, \u00e9szakra meszes homokk\u0151padok, amelyek Di\u00f3sjen\u0151n\u00e9l t\u00fals\u00falyra jutnak. Di\u00f3sjen\u0151t\u0151l \u00e9szakra a homokos f\u00e1ciesek elterjedtebbek a kezdeti vulk\u00e1ni m\u0171k\u00f6d\u00e9st jelz\u0151 tufa k\u00f6zbetelep\u00fcl\u00e9sekkel. Az itt el\u0151fordul\u00f3 tengeri r\u00e9tegek (Nagyoroszi, Dr\u00e9gelypal\u00e1nk) elt\u00e9r\u0151ek a honti kifejl\u0151d\u00e9st\u0151l. Itt az andezit fek\u00fcje fels\u0151helv\u00e9ti kavics, mely \u00e9szak fel\u00e9 er\u0151sen kivastagodik, \u00e9s amelynek fels\u0151 r\u00e9szeiben m\u00e1r j\u00f3l felismerhet\u0151ek a fokoz\u00f3d\u00f3 vulk\u00e1ni m\u0171k\u00f6d\u00e9s nyomai. A kavics\u00f6sszlet t\u00falnyom\u00f3an kvarcitot, gr\u00e1nitot, gneiszt, ritk\u00e1n kvarcdioritot, m\u00e9szk\u00f6vet \u00e9s dolomitot tartalmaz. Az als\u00f3helv\u00e9ti (ottnangi) terresztikus kavics Nagyoroszit\u00f3l \u00e9szakra \u00e9s \u00e9szaknyugatra elt\u0171nik, az eg\u00e9sz \u00e9szaki peremen jelenl\u00e9te felt\u00e9telezett, b\u00e1r a tengeri kifejl\u0151d\u00e9s\u0171 sl\u00edres r\u00e9tegek teljesen elfedik. Ez a sl\u00edres r\u00e9teg Nagyoroszi, Dr\u00e9gelypal\u00e1nk \u00e9s Hont k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n a legelterjedtebb, b\u00e1r keleti r\u00e9sze, a Honti-szakad\u00e9k a nyugatit\u00f3l elt\u00e9r\u0151 kifejl\u0151d\u00e9s\u0171. A vulkanizmust megel\u0151z\u0151 als\u00f3mioc\u00e9n tengeri \u00fcled\u00e9kk\u00e9pz\u0151d\u00e9st a Honti-szakad\u00e9kban lehet a legjobban tanulm\u00e1nyozni. Itt helv\u00e9ti sl\u00edr telep\u00fcl a kavicsra m\u00e1rg\u00e1s \u00e9s homokos r\u00e9tegek form\u00e1j\u00e1ban, nyugat-\u00e9szaknyugat ir\u00e1ny\u00fa d\u0151l\u00e9ssel, tektonikusan el\u00e9gg\u00e9 ig\u00e9nybe vetten. Az agyagr\u00e9tegekben sz\u00e1mos kagyl\u00f3faj tekn\u0151je ismerhet\u0151 fel. A szakad\u00e9k teteje fel\u00e9 az agyagr\u00e9tegek k\u00f6z\u00e9 vulk\u00e1ni por telep\u00fcl. A helv\u00e9ti tengeri r\u00e9tegek Hontt\u00f3l nyugatra elt\u0171nnek a fels\u0151helv\u00e9ti kavics alatt, amely e ter\u00fcleten egyed\u00fcli helv\u00e9ti kifejl\u0151d\u00e9sk\u00e9nt jelentkezik. E k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek a B\u00f6rzs\u00f6ny al\u00e1 h\u00faz\u00f3dva, t\u00f6bb helyen, a bels\u0151bb r\u00e9szeken is a felsz\u00ednre ker\u00fclnek a vulk\u00e1ni k\u0151zetek al\u00f3l (Nagy-v\u00f6lgy, S\u00e1rk\u00e1ny-t\u00f6r\u00e9s). A hegys\u00e9g nyugati fel\u00e9n olyan vastagok a b\u00e1deni \u00fcled\u00e9kek, hogy csak p\u00e1r f\u00far\u00e1s mutatta ki (pl. Ipolydam\u00e1sd) a vulkanizmus el\u0151tti tengeri \u00fcled\u00e9keket. D\u00e9lebbre kalandozva, M\u00e1rianosztra k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3ak mioc\u00e9n eleji homokk\u00f6vek, de vulkanizmus el\u0151tti tengeri \u00fcled\u00e9ksorozatot a K\u00f3spallag-Nagyirt\u00e1spuszta \u00fat bev\u00e1g\u00e1s\u00e1ban is felfedezhet\u00fcnk. Az \u00fcled\u00e9kes fek\u00fcb\u0151l fokozatosan fejl\u0151dik ki a vulk\u00e1ni \u00f6sszlet. Az \u00e1tmeneten 50-150 m\u00e9ter vastags\u00e1g\u00fa vulk\u00e1ni-\u00fcled\u00e9kes r\u00e9tegcsoport helyezkedik el, mely \u0151sl\u00e9nytani adatok tan\u00fas\u00e1ga szerint m\u00e1r a b\u00e1deni emelet legalj\u00e1ba tartozik. \u00d6ssze\u00e1ll\u00edtotta: Kenyeres Oszk\u00e1r<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-291","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/vulkantura.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/291","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/vulkantura.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/vulkantura.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/vulkantura.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/vulkantura.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=291"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/vulkantura.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/291\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2310,"href":"https:\/\/vulkantura.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/291\/revisions\/2310"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/vulkantura.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=291"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}