{"id":292,"date":"2025-08-14T07:46:36","date_gmt":"2025-08-14T07:46:36","guid":{"rendered":"https:\/\/vulkantura.hu\/?page_id=292"},"modified":"2025-11-13T08:26:54","modified_gmt":"2025-11-13T08:26:54","slug":"a-miocen-kori-vulkanossag","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/vulkantura.hu\/?page_id=292","title":{"rendered":"A mioc\u00e9n kori vulkanizmus"},"content":{"rendered":"\n

A b\u00f6rzs\u00f6nyi vulk\u00e1noss\u00e1g k\u00e1rp\u00e1ti h\u00e1ttere<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A k\u00e1rp\u00e1t-pannon t\u00e9rs\u00e9g t\u00f6bb sz\u00e1zmilli\u00f3 \u00e9ves fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek egyik legl\u00e1tv\u00e1nyosabb esem\u00e9nysora volt, a t\u00f6bb mint 22 milli\u00f3 \u00e9ven kereszt\u00fcl tart\u00f3 vulk\u00e1ni m\u0171k\u00f6d\u00e9s. A folyamatot a Magura-\u00f3ce\u00e1n lemez\u00e9nek a K\u00e1rp\u00e1t-medence belseje fel\u00e9 ir\u00e1nyul\u00f3 szubdukci\u00f3ja ir\u00e1ny\u00edtotta. A K\u00e1rp\u00e1tok al\u00e1 k\u00edv\u00fclr\u0151l betol\u00f3d\u00f3 litoszf\u00e9ralemezek sz\u00e1ll\u00edtotta v\u00edzd\u00fas \u00fcled\u00e9k jelent\u0151sen lecs\u00f6kkentette a f\u00f6ldk\u00f6peny olvad\u00e1spontj\u00e1t, ami r\u00e9szleges beolvad\u00e1shoz, magmak\u00e9pz\u0151d\u00e9shez vezetett. Ennek k\u00f6vetkezm\u00e9nye egyr\u00e9szt a K\u00fcls\u0151-K\u00e1rp\u00e1tok flistakar\u00f3j\u00e1nak felgy\u0171r\u0151d\u00e9se, m\u00e1sr\u00e9szt \u2013 a fel\u00fcl maradt lemez ter\u00fclet\u00e9n \u2013 m\u00e9szalk\u00e1li vulk\u00e1noss\u00e1g kialakul\u00e1sa, m\u00e9gpedig a hegyszerkezettel p\u00e1rhuzamos vulk\u00e1ni \u00edv form\u00e1j\u00e1ban. A lemezfrontn\u00e1l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00f6sszepr\u00e9sel\u0151d\u00e9st szint\u00e9n a passz\u00edv lemez ter\u00fclet\u00e9n, annak bels\u0151 r\u00e9sz\u00e9n a k\u00e9reg t\u00e1gul\u00e1sa, v\u00e9konyod\u00e1sa kompenz\u00e1lja. Az extenzi\u00f3 egyfel\u0151l medenceszerkezet kialakul\u00e1s\u00e1t eredm\u00e9nyezi, m\u00e1sfel\u0151l \u00fan. k\u00f6penydiap\u00edrok (az \u00e1tlagosn\u00e1l nagyobb h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet\u0171, ez\u00e1ltal r\u00e9szlegesen olvadt \u00e9s kisebb s\u0171r\u0171s\u00e9g\u0171 k\u00f6penyr\u00e9szek) felnyomul\u00e1s\u00e1t id\u00e9zi el\u0151.
A vulk\u00e1ni m\u0171k\u00f6d\u00e9s \u2013 a k\u00f6penydiap\u00edrba r\u00e9szlegesen beolvad\u00f3 k\u00e9reganyag j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l \u2013 szil\u00edcium-dioxidban gazdag, savany\u00fa magm\u00e1k robban\u00e1sos kit\u00f6r\u00e9s\u00e9vel kezd\u0151d\u00f6tt. Als\u00f3- \u00e9s k\u00f6z\u00e9ps\u0151-riolittufa n\u00e9ven ismert k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek (ignimbritek \u00e9s tufatelepek) \u2013 j\u00f3r\u00e9szt fiatal \u00fcled\u00e9kekkel bor\u00edtva \u2013 hatalmas ter\u00fcleteket foglalnak el a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9ben, Magyarorsz\u00e1g hat\u00e1rain bel\u00fcl pedig egy sz\u00e9les d\u00e9lnyugati-\u00e9szakkeleti p\u00e1szt\u00e1t k\u00e9peznek. Ezeket a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 f\u00far\u00e1sok szinte mindenhol \u00e9rintett\u00e9k. Az als\u00f3-riolittufa az eggenburgi-ottnangi emelet hat\u00e1r\u00e1n ker\u00fclt felsz\u00ednre, a k\u00f6z\u00e9ps\u0151-riolittufa a k\u00e1rp\u00e1ti emelet v\u00e9g\u00e9n, a b\u00e1deni emelet elej\u00e9n. Felt\u00e9telezhet\u0151, hogy a hatalmas mennyis\u00e9g\u0171, robban\u00e1sos eredet\u0171 vulk\u00e1ni t\u00f6rmel\u00e9k m\u00e1ra eltemet\u0151d\u00f6tt \u00f6n\u00e1ll\u00f3 kalder\u00e1kb\u00f3l, kalderaegy\u00fcttesekb\u0151l sz\u00e1rmazott, de ak\u00e1r a ma felsz\u00ednen l\u00e9v\u0151 B\u00f6rzs\u00f6ny is hozz\u00e1j\u00e1rulhatott a sz\u00f3r\u00e1shoz. A fels\u0151-riolittufa m\u00e1r az intermedier vulk\u00e1ni term\u00e9kekkel egy id\u0151ben ker\u00fclt a felsz\u00ednre, s egykori kit\u00f6r\u00e9si k\u00f6zpontjai a felsz\u00ednen l\u00e9v\u0151 vulk\u00e1nokban keresend\u0151k.
A medencebels\u0151 elfedett savany\u00fa vulk\u00e1ni k\u0151zeteit\u0151l \u00e9szakra, a K\u00e1rp\u00e1tok takar\u00f3s szerkezet\u0171 l\u00e1ncaihoz bel\u00fclr\u0151l egy \u2013 nagyobbr\u00e9szt intermedier m\u00e9szalk\u00e1li k\u0151zetekb\u0151l (andezit, d\u00e1cit, riolit, bazaltos andezit) fel\u00e9p\u00fcl\u0151 \u2013 kett\u0151s vulk\u00e1ni vonulat csatlakozik, amely az Eperjes-Tokaji-hegys\u00e9gt\u0151l keletre m\u00e1r egys\u00e9ges l\u00e1ncc\u00e1 egyes\u00fclve folytat\u00f3dik (Vihorl\u00e1t, Sziny\u00e1k, K\u0151h\u00e1t, Gutin, Kelemen-havasok, G\u00f6rg\u00e9nyi-havasok, Hargita, Csom\u00e1d). Sz\u00e9less\u00e9ge ennek megfelel\u0151en 400 kilom\u00e9terr\u0151l a K\u00e1rp\u00e1t-kanyarhoz \u00e9rve n\u00e9h\u00e1ny tucat, majd csup\u00e1n egy-k\u00e9t kilom\u00e9terre cs\u00f6kken. A kett\u0151s vulk\u00e1ni vonulat bels\u0151 \u00f6vezet\u00e9t az \u00c9szaki-k\u00f6z\u00e9phegys\u00e9g hegys\u00e9gei \u2013 Visegr\u00e1di-hegys\u00e9g, B\u00f6rzs\u00f6ny, Cserh\u00e1t, M\u00e1tra, Tokaj-Zempl\u00e9ni-hegyvid\u00e9k \u2013 alkotj\u00e1k. A k\u00fcls\u0151 vulk\u00e1ni \u00edv m\u00e1r a Felvid\u00e9ken h\u00faz\u00f3dik (Madaras, \u00dajb\u00e1nyai-, Selmeci-, K\u00f6rm\u00f6ci-hegys\u00e9g, J\u00e1voros, Osztrovszki-hegys\u00e9g, Korponai-dombs\u00e1g, Poly\u00e1na, Vepor, Eperjesi-hegys\u00e9g).
A vulk\u00e1noss\u00e1g jellemz\u0151je, hogy az id\u0151ben nyugatr\u00f3l kelet-d\u00e9lkelet fel\u00e9 h\u00faz\u00f3dott. Ennek megfelel\u0151en a csonka Magyarorsz\u00e1gon legtov\u00e1bb a Tokaj-Zempl\u00e9ni-hegyvid\u00e9ken tartott, ahol az utols\u00f3 kit\u00f6r\u00e9sek a pannonra tehet\u0151k. A Hargit\u00e1ban m\u00e9g a pleisztoc\u00e9nban is m\u0171k\u00f6dtek vulk\u00e1nok. A jelens\u00e9g ok\u00e1t abban l\u00e1tj\u00e1k a kutat\u00f3k, hogy a szubdukci\u00f3 sor\u00e1n az egym\u00e1shoz k\u00f6zeled\u0151 lemezszeg\u00e9lyek oll\u00f3szer\u0171en \u2013 legk\u00e9s\u0151bb d\u00e9lkeleten \u2013 z\u00e1r\u00f3dtak, \u00edgy a hozz\u00e1juk kapcsol\u00f3d\u00f3 vulkanizmus is d\u00e9lkeleten a legfiatalabb.
Anyag\u00e1ban szint\u00e9n jelent\u0151s k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek mutatkoznak m\u00e9g a magyarorsz\u00e1gi vonulaton bel\u00fcl is. Nyugaton (B\u00f6rzs\u00f6ny) a piroklasztitok uralkodnak, a M\u00e1tr\u00e1ban viszont a pirox\u00e9nandezit a meghat\u00e1roz\u00f3 felsz\u00edni k\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny. A Tokaj-Zempl\u00e9ni-hegyvid\u00e9ken az andezitek mellett m\u00e1r a riolit, a d\u00e1cit \u00e9s ezek tuf\u00e1i is jelent\u0151sek. <\/p>\n\n\n\n

Vulkanizmus a B\u00f6rzs\u00f6nyben<\/strong><\/p>\n\n\n\n

\u00c1ltal\u00e1nos jellemz\u0151k<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A B\u00f6rzs\u00f6ny h\u00e1rom egym\u00e1s ut\u00e1n keletkezett vulk\u00e1n roncsa, illetve az utols\u00f3nak a romja. Mindegyik t\u0171zh\u00e1ny\u00f3 az el\u0151z\u0151 beszakad\u00e1sos kalder\u00e1j\u00e1ban \u00e9p\u00fclt fel, ez\u00e9rt egyre kisebbek \u00e9s alacsonyabbak lettek. Utolj\u00e1ra a Magas-B\u00f6rzs\u00f6ny \u00e9p\u00fclt fel, \u00e9s \u0151rizte meg legszebben vulk\u00e1ni form\u00e1j\u00e1t. T\u0151le d\u00e9lre monog\u00e9n vulk\u00e1ni testek helyezkednek el.
A m\u0171k\u00f6d\u00e9s pontos id\u0151rendj\u00e9t illet\u0151en megoszlanak a v\u00e9lem\u00e9nyek. Volt olyan elk\u00e9pzel\u00e9s, hogy m\u00e1r az oligoc\u00e9nban elkezd\u0151d\u00f6tt a vulk\u00e1ni m\u0171k\u00f6d\u00e9s, \u00e9s volt olyan is miszerint csak f\u00e9l milli\u00f3 \u00e9vig tartott. A r\u00f6videbb ideig tart\u00f3 m\u0171k\u00f6d\u00e9st a fek\u00fc- \u00e9s a fed\u0151 \u00fcled\u00e9kek kor\u00e1bbi nannonplankton-kronol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ra, paleom\u00e1gneses m\u00e9r\u00e9sekre \u00e9s K\/Ar radiometrikus vizsg\u00e1latokra alapozt\u00e1k. K\u00e9s\u0151bb Kar\u00e1tson D\u00e1vid \u00e9s P\u00e9cskay Zolt\u00e1n v\u00e9geztek radiometrikus kormeghat\u00e1roz\u00e1st. Ezek szerint, a legid\u0151sebb f\u00far\u00e1sb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 d\u00e1citminta 16 milli\u00f3 \u00e9ves, a legfiatalabbnak v\u00e9lt andezitek 13,5-14 milli\u00f3 \u00e9vesek, vagyis a vulkanizmus a hegys\u00e9gben k\u00e9t-k\u00e9t \u00e9s f\u00e9l milli\u00f3 \u00e9vig tartott. Meger\u0151s\u00edtik a hosszabb id\u0151intervallumot azok az \u00fajabb paleom\u00e1gneses vizsg\u00e1lati eredm\u00e9nyek is, amelyeket M\u00e1rtonn\u00e9 Szalay Em\u0151ke \u00e9s Kar\u00e1tson D\u00e1vid v\u00e9geztek. Ezek alapj\u00e1n a hegys\u00e9g id\u0151sebb r\u00e9szei \u2013 m\u00e1s \u00e9szak-magyarorsz\u00e1gi ter\u00fcletekkel megegyez\u0151en \u2013 forg\u00f3 mozg\u00e1ssal, rot\u00e1ci\u00f3val ker\u00fcltek mai hely\u00fckre, a fiatalabbak viszont rot\u00e1ci\u00f3t m\u00e1r nem szenvedtek. E vizsg\u00e1latokon t\u00fal az \u00fagynevezett NN5 z\u00f3n\u00e1hoz tartoz\u00f3 nannonplankton kronol\u00f3gi\u00e1ja sem mond ellent annak, hogy a vulk\u00e1noss\u00e1g az eg\u00e9sz als\u00f3b\u00e1deni korszakot fel\u00f6lelte, ugyanis az NN5 z\u00f3na \u00e9ppen k\u00e9t-k\u00e9t \u00e9s f\u00e9l milli\u00f3 \u00e9v.
A b\u00f6rzs\u00f6nyi vulk\u00e1ni k\u0151zetek \u00f6sszet\u00e9tele meglehet\u0151sen sz\u0171k hat\u00e1rok k\u00f6z\u00f6tt ingadozik. A SiO tartalom 53 \u00e9s 63 % k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1ltozik, ami a b\u00e1zisos andezitt\u0151l (bazaltos andezit) a savany\u00fa andezitig (d\u00e1citos andezit) terjed\u0151 intervallumot jelent. A k\u0151zetek z\u00f6me egys\u00e9ges sorba \u00e1ll\u00edthat\u00f3, amelyben a porfiros elegyr\u00e9szek sz\u00ednes\u00e1sv\u00e1nyai az al\u00e1bbi sorrendben v\u00e1ltj\u00e1k egym\u00e1st: augit \u2013 hiperszt\u00e9n \u2013 amfibol + biotit. Ez a b\u00f6rzs\u00f6nyi vulk\u00e1ni term\u00e9kek k\u0151zettani egys\u00e9gess\u00e9g\u00e9re mutat, ami a k\u00f6z\u00f6s eredettel magyar\u00e1zhat\u00f3.
A vulk\u00e1ni \u00f6sszletben ritk\u00e1k a k\u00f6zbetelep\u00fclt \u00fcled\u00e9kek. Az \u00fcled\u00e9kfelhalmoz\u00f3d\u00e1s egyik alapvet\u0151 felt\u00e9tele a vulk\u00e1ni m\u0171k\u00f6d\u00e9s megsz\u0171n\u00e9se, vagy intenzit\u00e1s\u00e1nak oly m\u00e9rv\u0171 lecs\u00f6kken\u00e9se, hogy az \u00fcled\u00e9kfelhalmoz\u00f3d\u00e1s sebess\u00e9ge \u00f6sszem\u00e9rhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lj\u00e9k a piroklasztikus anyag felgy\u00fcleml\u00e9si sebess\u00e9g\u00e9vel. Ez\u00e9rt a k\u00f6ztes \u00fcled\u00e9kek jelenl\u00e9te a vulk\u00e1ni ter\u00fcleten arra utal, hogy voltak bizonyos sz\u00fcnetek a vulk\u00e1ni tev\u00e9kenys\u00e9gben. A r\u00e9tegcsoportok kis vastags\u00e1ga viszont azt mutatja, hogy ezeknek, a sz\u00fcneteknek a hossza egyszer sem v\u00e1lt jelent\u0151ss\u00e9. <\/p>\n\n\n\n

A vulk\u00e1ni m\u0171k\u00f6d\u00e9s korai szakasza<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A vulk\u00e1noss\u00e1g els\u0151 f\u00e1zis\u00e1ban j\u00f6tt l\u00e9tre a legnagyobb m\u00e9ret\u0171 kaldera, a Nagy-v\u00f6lgyi, amelynek leg\u00e9pebb maradv\u00e1nya a B\u00f6rzs\u00f6ny leg\u00e9szakabbi vonulat\u00e1ban jel\u00f6lhet\u0151 ki. Geomorfol\u00f3giai \u00e9s f\u00f6ldtani adatok alapj\u00e1n k\u00e9t szomma mutathat\u00f3 ki \u00e9szakon, mely k\u00e9t egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 paleovulk\u00e1n maradv\u00e1nya lehet. Ezek szerint a B\u00f6rzs\u00f6ny 30-35 km alap\u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 paleovulk\u00e1n. A fiatalabb vulk\u00e1noss\u00e1g sor\u00e1n az el\u0151z\u0151, id\u0151sebb vulk\u00e1n nagyr\u00e9szt lepusztult, \u00edgy a legfiatalabb vulk\u00e1ni k\u00fap romja uralja a hegys\u00e9get. Az id\u0151sebb kalder\u00e1k morfol\u00f3giailag nemigen \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclnek, csak geofizikai \u00e9s geol\u00f3giai m\u00f3dszerekkel igazolhat\u00f3k. A Nagy-v\u00f6lgyi kaldera sz\u00e9p felt\u00e1r\u00e1sai l\u00e1that\u00f3k a hegys\u00e9g k\u00fcls\u0151 r\u00e9sz\u00e9n emelked\u0151, 400-500 m\u00e9ter magas vonulatoknak a hegys\u00e9g belseje fel\u00e9 n\u00e9z\u0151 meredek lejt\u0151in (Nagy-K\u0151-hegy, Nagy-v\u00f6lgy) vagy sz\u00e1mos patakbev\u00e1g\u00e1sban (Les-v\u00f6lgy, Medve-v\u00f6lgy, Mosoni-v\u00f6lgy, N\u00e9met-patak-v\u00f6lgye). Emellett a hegys\u00e9g belsej\u00e9ben (Kir\u00e1lyr\u00e9t), ak\u00e1r t\u00f6bb sz\u00e1z m\u00e9tert har\u00e1nttol\u00f3 m\u00e9lyf\u00far\u00e1sokban is azonos\u00edthat\u00f3ak.
A kaldera perem\u00e9n kisebb kit\u00f6r\u00e9si k\u00f6zpontok keletkeztek, melyek ma alaktanilag egyedi r\u00e9tegvulk\u00e1ni k\u00fapok, kalderaroncsok, k\u00fcrt\u0151kit\u00f6lt\u00e9sek (per\u0151cs\u00e9nyi). A r\u00e9tegvulk\u00e1ni k\u00fapok fele a Magas-B\u00f6rzs\u00f6ny d\u00e9lnyugati-d\u00e9li el\u0151ter\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3. Nagyb\u00f6rzs\u00f6nyt\u0151l d\u00e9lre a S\u00e1kola-tet\u0151 \u00e9s a G\u00f6mb\u00f6ly\u0171-k\u0151 f\u00e9mjelezte hajdani k\u00fapnak sz\u00e9p d\u00e9lre \u00e9s keletre tekint\u0151 lejt\u0151i tan\u00fas\u00edtj\u00e1k ezt. Korp\u00e1s L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Csillagn\u00e9 Tepl\u00e1nszky Erika 1982-es t\u00e9rk\u00e9pe szerint a legt\u00f6bb r\u00e9tegvulk\u00e1n a M\u00e1rianosztra \u2013 Szendehely nyugat-kelet vonalon sorakozik. Ezek (Magasr\u00e9ti, Pusztatoronyi, B\u00f6rzs\u00f6nyligeti, Magyark\u00fati) 1-6 kilom\u00e9ter \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 r\u00e9tegvulk\u00e1ni k\u00fapok voltak, melyekbe beszakad\u00e1sos vagy er\u00f3zi\u00f3s kaldera m\u00e9ly\u00fclt, \u00edgy kalderaronccs\u00e1 v\u00e1ltak. \u00c9szakon legal\u00e1bb kett\u0151 ilyen kalderaroncsot felt\u00e9teleznek (Kemence). \u00c9szakkeleten a K\u0151ember, a K\u00e1mor \u00e9s a Kir\u00e1lyk\u00fati-b\u00e9rc k\u00fapja nagyobbr\u00e9szt durva t\u00f6rmel\u00e9kes piroklasztikum, csak egy-egy andezit-felsz\u00ednre bukkan\u00e1s ismert benn\u00fck. Ezek a cs\u00facsok szab\u00e1lytalan, de szinte teljesen z\u00e1rt, k\u00f6rnyezet\u00fckb\u0151l kiemelked\u0151 gerincgy\u0171r\u0171t alkotnak: tal\u00e1n ez k\u00f6rvonalazza a k\u00e1mori r\u00e9tegvulk\u00e1n er\u00f3zi\u00f3s kalder\u00e1j\u00e1t, amelynek \u00edgy \u00e1tm\u00e9r\u0151je m\u00e1sf\u00e9l-k\u00e9t kilom\u00e9ter, a k\u00fap\u00e9 pedig h\u00e1rom-n\u00e9gy kilom\u00e9ter. Sokak szerint ezek a form\u00e1k szubvulk\u00e1ni kifejl\u0151d\u00e9s\u0171ek.
Az els\u0151 szakasz savany\u00fa magmafelnyomul\u00e1saihoz sorolj\u00e1k a keleti hegys\u00e9gszeg\u00e9ly felsz\u00ednen l\u00e9v\u0151 d\u00e1cit- \u00e9s biotitandezitt\u00f6megeit, amelyek egy r\u00e9sze lakkolitk\u00e9nt hatolt az id\u0151sebb \u00fcled\u00e9k\u00f6sszletbe. K\u00f6rnyezet\u00fckb\u0151l csak az agglomer\u00e1tumk\u00f6peny letarol\u00e1sa ut\u00e1n meredtek ki. E t\u00edpusos lakkolitok f\u00e9lg\u00f6mbalakja, hagymah\u00e9jas szerkezete, jellegzetes has\u00e1bos elv\u00e1l\u00e1si form\u00e1i egyszeri, egyt\u00f6meg\u0171 magmafelnyomul\u00e1sr\u00f3l tan\u00faskodnak. Gr\u00e1n\u00e1ttartalmuk miatt is a korai szakaszhoz sorolj\u00e1k \u0151ket. Ilyenek a hegys\u00e9g vulk\u00e1ni takar\u00f3j\u00e1t\u00f3l m\u00e1r megfosztott keleti el\u0151t\u00e9rben a fek\u00fc \u00fcled\u00e9kekb\u0151l kiprepar\u00e1lt n\u00f3gr\u00e1di Somly\u00f3-hegy (amfibolandezit) \u00e9s K\u00e1lv\u00e1ria-hegy, a Madar\u00e1sz-hegy, az \u00d6l-hegy, a Meleg-hegy, a Bajd\u00e1z\u00f3, a Madaras-fa (gr\u00e1n\u00e1tos biotitandezit), a T\u00f6r\u00f6k-hegy (hiperszt\u00e9namfibol), a m\u00e9g sl\u00edrrel fedett Kerek-hegy, a Karajs\u00f3, a K\u0151szirt \u00e9s a K\u0151ember (pirox\u00e9nes amfibolandezit) lakkolitja. A n\u00f3gr\u00e1di V\u00e1rhegy szinte mindenhol a dagad\u00f3k\u00fapok iskolap\u00e9ld\u00e1jak\u00e9nt szerepel, ennek ellen\u00e9re sokan lakkolitk\u00e9nt \u00edrt\u00e1k le. Ennek oka, hogy a ritk\u00e1bb savany\u00fabb l\u00e1v\u00e1b\u00f3l k\u00e9pz\u0151d\u00f6tt lakkolitok form\u00e1ja is m\u00e1s, mint a b\u00e1zisosabb k\u0151zetekb\u0151l \u00e1ll\u00f3k\u00e9, lejt\u0151ik az ut\u00f3bbiak\u00e9n\u00e1l meredekebb, ez\u00e9rt gyakran dagad\u00f3k\u00fapokra eml\u00e9keztetnek. And\u00f3 J\u00f3zsef a l\u00e1b\u00e1n\u00e1l megfigyelt kontaktszeg\u00e9lyb\u0151l azt a k\u00f6vetkeztet\u00e9st vonta le, hogy a jelenleg felt\u00e1rt als\u00f3 r\u00e9sze felsz\u00edn alatt kih\u0171lt szubvulk\u00e1n, fels\u0151 r\u00e9sze pedig dagad\u00f3k\u00fap lehet. Sz\u00e9kely Andr\u00e1s szerint ez nem bizony\u00edtja szubvulk\u00e1ni volt\u00e1t, mert minden dagad\u00f3k\u00fap l\u00e1b\u00e1n\u00e1l, ha egykori fek\u00fcj\u00e9b\u0151l kiprepar\u00e1l\u00f3dott, bizonyos m\u00e9rv\u0171 kontaktszeg\u00e9lynek kell lennie.
Kar\u00e1tson D\u00e1vid a vulk\u00e1noss\u00e1g els\u0151 szakasz\u00e1ban egyetlen sz\u00e9ttagolt kalder\u00e1t felt\u00e9telezett. Szerinte az els\u0151 kit\u00f6r\u00e9sterm\u00e9kek partk\u00f6zeli s\u00e1vban vagy sek\u00e9lytengeri k\u00f6rnyezetben rak\u00f3dtak le. A korai k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt vulk\u00e1ni t\u00f6rmel\u00e9kes k\u0151zetek. A vulk\u00e1ni m\u0171k\u00f6d\u00e9st heves, robban\u00e1sos kit\u00f6r\u00e9sek jellemezt\u00e9k, m\u00e9gpedig nemcsak piroklasztsz\u00f3r\u00e1s form\u00e1j\u00e1ban, hanem horzsak\u0151tartalm\u00fa piroklaszt\u00e1rak (ignimbrit) form\u00e1j\u00e1ban is. Az ignimbritek a kit\u00f6r\u00e9si oszlop \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaznak. Mivel heves, robban\u00e1sos kit\u00f6r\u00e9s k\u00f6zepette, nagy t\u00f6megben hagyj\u00e1k el a k\u00fcrt\u0151t, a vulk\u00e1n cs\u00facsa beszakad az alatta l\u00e9v\u0151, gyorsan ki\u00fcr\u00fcl\u0151 magmakamr\u00e1ba. \u00cdgy j\u00f6n l\u00e9tre a hatalmas, k\u00f6rk\u00f6r\u00f6s perem\u0171 m\u00e9lyed\u00e9s, a kaldera. Ilyen kalder\u00e1k maradv\u00e1nyait \u00edrta le Balla Zolt\u00e1n \u00e9s Korp\u00e1s L\u00e1szl\u00f3. Viszont Kar\u00e1tson D\u00e1vid szerint a B\u00f6rzs\u00f6nyben az ut\u00f3lagos tektonikus mozg\u00e1sok val\u00f3sz\u00edn\u0171leg sz\u00e9ttagolt\u00e1k az eredeti form\u00e1kat, \u00fagyhogy k\u00e9rd\u00e9ses, hogy pontosan h\u00e1ny kaldera l\u00e9tezett a vulkanizmus korai szakasz\u00e1ban. Ez\u00e9rt \u0151 k\u00e9t-h\u00e1rom kisebb kalderavulk\u00e1nt t\u00e1pl\u00e1l\u00f3 egyetlen, az \u0150s-B\u00f6rzs\u00f6ny eg\u00e9sz\u00e9re kiterjed\u0151 vulk\u00e1ni rendszert val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edt, melyben a kisebb kalder\u00e1k beszakadtak \u00e9s egybeny\u00edltak. Kalderaperem maradv\u00e1nya \u0151rz\u0151dhetett meg a Kemence-v\u00f6lgy ment\u00e9n, a Nagy-K\u0151-hegy \u00e9s Nagy-K\u0151szikla-hegyek k\u00f6z\u00f6tti Szokolyai-f\u00e9lmedenc\u00e9ben, valamint \u2013 bizonytalanabbul \u2013 a hegys\u00e9g d\u00e9lnyugati r\u00e9sz\u00e9n is (G\u00f6mb\u00f6ly\u0171-k\u0151 \u2013 Nagy-Galla). E kalder\u00e1k hegys\u00e9gbels\u0151 fel\u00e9 n\u00e9z\u0151 peremei m\u00e1ra er\u00f3zi\u00f3s \u00faton vagy\/\u00e9s posztvulk\u00e1ni tektonikus mozg\u00e1sokkal elt\u0171ntek. A kalderam\u00e9retek tiszt\u00e1z\u00e1s\u00e1hoz kulcs a b\u00f6rzs\u00f6nyi \u0151svulk\u00e1nt \u00f6vez\u0151 vulk\u00e1ni \u00fcled\u00e9k, amely k\u00f6z\u00e9ps\u0151-riolittuf\u00e1nak bizonyult. Ez 16 milli\u00f3 \u00e9ves, vagyis a B\u00f6rzs\u00f6ny is \u201etermelt\u201d m\u00e1r akkor, \u00e9s bizony\u00edthat\u00f3 a nagym\u00e9ret\u0171 kalder\u00e1ja.<\/p>\n\n\n\n

A vulk\u00e1ni m\u0171k\u00f6d\u00e9s k\u00f6z\u00e9ps\u0151 szakasza<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A k\u00f6z\u00e9ps\u0151 f\u00e1zishoz kapcsolhat\u00f3 a B\u00f6rzs\u00f6ny-pataki kaldera, amely egy nagy k\u00f6zponti felboltoz\u00f3d\u00e1s beszakad\u00e1s\u00e1val keletkezett. (Kar\u00e1tson D\u00e1vid a B\u00f6rzs\u00f6ny-pataki kaldera l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t a vulk\u00e1ni m\u0171k\u00f6d\u00e9s v\u00e9gs\u0151 szakasz\u00e1hoz k\u00f6ti.) A kaldera perem\u00e9n \u00fajabb kisebb vulk\u00e1ni centrumok keletkeztek. Ezen a ter\u00fcleten teh\u00e1t a t\u00e1j meghat\u00e1roz\u00f3 felsz\u00ednform\u00e1i ezek a kisebb, 400-600 m\u00e9ter magas vulk\u00e1ni k\u00fapok, melyek t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt nem vulk\u00e1ni t\u00f6rmel\u00e9kes-, hanem l\u00e1vak\u0151zetekb\u0151l \u00e1llnak. A benn\u00fck el\u0151fordul\u00f3, gyakran nagym\u00e9ret\u0171 krist\u00e1lyok alapj\u00e1n \u2013 ami megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti \u0151ket a magas-b\u00f6rzs\u00f6nyi l\u00e1v\u00e1kt\u00f3l \u2013 e k\u00fapokat sokan szubvulk\u00e1ni testnek vagy k\u00fcrt\u0151kit\u00f6lt\u00e9snek tartj\u00e1k. (Korp\u00e1s L\u00e1szl\u00f3 45 lakkolitot jelzett 1989-es t\u00e9rk\u00e9p\u00e9n.) A nyugati oldalon ezek a k\u00f6vetkez\u0151k: Hegyes-hegy, Tolm\u00e1cs-hegy, Nagy-Kopp\u00e1ny, Nagy-Sas-hegy, S\u00f3-hegy, Kopasz-hegy, Vastag-hegy, Nagy- \u00e9s Kis-Galla, Cs\u00e1k-hegy, S\u00e1kola-tet\u0151. (Ut\u00f3bbi kett\u0151 lakkolit, az el\u0151bbiek k\u00fcrt\u0151kit\u00f6lt\u00e9sek.) Meglep\u0151, hogy a vulk\u00e1ni k\u0151zetek \u00f6sszvastags\u00e1ga nem a hegys\u00e9g magasabb r\u00e9szein a legnagyobb, hanem a d\u00e9lnyugati monog\u00e9n vulk\u00e1ni form\u00e1k ter\u00fclet\u00e9n. Andezittel\u00e9rek a legszebben a keleti peremen (Magas-hegy, Csehv\u00e1r) emelkednek ki k\u00f6rnyezet\u00fckb\u0151l.
Kar\u00e1tson D\u00e1vid ezzel szemben l\u00e1vad\u00f3mokk\u00e9nt \u00edrja le a fent szubvulk\u00e1ni testk\u00e9nt aposztrof\u00e1lt form\u00e1kat. A kaldera perem\u00e9n vagy belsej\u00e9ben ugyanis \u00fagynevezett poszt-kaldera l\u00e1vad\u00f3mok \u00e9p\u00fcltek (Kopp\u00e1ny- \u00e9s Galla-csoport, Cs\u00e1k-hegy, Hegyes-hegy, n\u00f3gr\u00e1di V\u00e1rhegy). \u00cdgy e form\u00e1k, m\u00e9g ott is, ahol a kalder\u00e1k feltehet\u0151en a m\u00e9lybe z\u00f6kkentek, az \u0151svulk\u00e1ni peremek fut\u00e1s\u00e1t jelezhetik. Szerinte az itteni l\u00e1v\u00e1k ki\u00f6ml\u00e9si k\u0151zetek, melyek eredetileg s\u0171r\u0171n folytak, ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben feltornyosultak, majd lassan h\u0171ltek ki, \u00edgy volt id\u0151 krist\u00e1lyaik megn\u00f6veked\u00e9s\u00e9re. Ily m\u00f3don j\u00f6ttek l\u00e9tre ezen a ter\u00fcleten l\u00e1vad\u00f3mok, viszk\u00f3zusabb l\u00e1va eset\u00e9ben dagad\u00f3k\u00fapok. Gyakori k\u0151zetalkot\u00f3inak, a biotit\u00e1sv\u00e1nyoknak a kora radiometrikus m\u00f3dszerrel \u00e1ltal\u00e1ban 14,5-15,5 milli\u00f3 \u00e9v, eszerint a vulk\u00e1noss\u00e1g \u00fajabb szakasz\u00e1r\u00f3l, egy szel\u00eddebb, l\u00e1va\u00f6nt\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9sr\u0151l van sz\u00f3. (Hozz\u00e1teszi, hogy a koradatok szerint, a korai szakaszban is voltak m\u00e1r l\u00e1vad\u00f3mok.) A K\u00e1mor szerinte id\u0151s, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg v\u00edz alatti l\u00e1vad\u00f3m, amelynek mai kiemelt cs\u00facs\u00e1t az egykori d\u00f3m (vagy l\u00e1va\u00e1rak) sz\u00e9tt\u00f6redezett, \u00fcled\u00e9kekkel keveredett anyaga alkotja. Az\u00e9rt a l\u00e1vad\u00f3m k\u0151zetek mellett al\u00e1rendelten el\u0151fordulnak ebb\u0151l az id\u0151szakb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3, er\u00f3zi\u00f3val felsz\u00ednre ker\u00fclt szubvulk\u00e1ni k\u0151zetek is. Kar\u00e1tson D\u00e1vid a l\u00e1vad\u00f3m-aktivit\u00e1s v\u00e9g\u00e9re teszi a Nyugati-B\u00f6rzs\u00f6nyben lezajlott hidroterm\u00e1lis \u00e9rcesed\u00e9st, mely az id\u0151sebb vulk\u00e1ni k\u0151zeteket jelent\u0151sen \u00e1talak\u00edtotta. Mindez Nagyb\u00f6rzs\u00f6nyt\u0151l keletre, a Magyar- \u00e9s a Nagy-Hideg-hegy k\u00f6z\u00f6tti m\u00e9lyed\u00e9sben \u2013 k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 7 n\u00e9gyzetkilom\u00e9teren \u2013 helyezkedik el. K\u0151zettanilag biotitos amfibold\u00e1cit \u00e9s amfibolos hiperszt\u00e9nandezit, amelynek hasad\u00e9kaiban a hidroterm\u00e1lis \u00e9rces tel\u00e9rek, gyakran csup\u00e1n reped\u00e9seket kit\u00f6lt\u0151 erek kialakultak. Legr\u00e9gebben \u00e9s legjobban a B\u00e1nyapusztai-, Kir\u00e1lyr\u00e9ti-, Fagyosasszony-tel\u00e9r ismert, amelyeken a k\u00f6z\u00e9pkorban jelent\u0151s b\u00e1ny\u00e1szat folyt. Egy r\u00e9sz\u00fck felsz\u00ednre is bukkan. A v\u00e9kony \u00e9s k\u00f6rnyezet\u00e9b\u0151l alig kiemelked\u0151 k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek felsz\u00ednform\u00e1l\u00f3 szerepe csek\u00e9ly, m\u00e9gis itt \u00e9rdekes, sz\u00ednez\u0151 elemek. <\/p>\n\n\n\n

A vulk\u00e1ni m\u0171k\u00f6d\u00e9s k\u00e9s\u0151i szakasza<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A vulkanizmus m\u00e9lt\u00f3 z\u00e1r\u00f3akkordja volt a hegys\u00e9g mai k\u00e9p\u00e9t ural\u00f3 magas-b\u00f6rzs\u00f6nyi r\u00e9tegvulk\u00e1n fel\u00e9p\u00fcl\u00e9se. Az \u00c9szaki-B\u00f6rzs\u00f6ny d\u00e9lebbi \u00edv\u00e9ben j\u00f3l felismerhet\u0151 a Kemence-pataki kaldera. Ennek belsej\u00e9ben van a Magas-B\u00f6rzs\u00f6ny r\u00e9tegvulk\u00e1ni k\u00fapja, mely andezit-agglomer\u00e1tumb\u00f3l \u00e9s v\u00e9kony l\u00e1vapadok sorozat\u00e1b\u00f3l \u00e9p\u00fcl fel. Maga a vulk\u00e1n eredetileg 12-14 kilom\u00e9ter \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 \u00e9s 1400 m\u00e9ter magas lehetett. K\u00f6zponti kr\u00e1tere a k\u00e9s\u0151bbiek folyam\u00e1n 3,7-5,5 kilom\u00e9ter \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 kalder\u00e1v\u00e1 form\u00e1l\u00f3dott (k\u00f6zponti vagy Fekete-pataki kaldera), mely nagyszer\u0171en rekonstru\u00e1lhat\u00f3.
A kaldera perem\u00e9t k\u00f6r\u00edvbe rendez\u0151d\u0151 hegyvonulatok (keleten a Nagy-In\u00f3c \u2013 Korom-b\u00e9rc \u2013 Nagy-Hideg-hegy \u2013 \u00c9g\u00e9s-tet\u0151 \u2013 Cs\u00f3v\u00e1nyos \u2013 Magosfa \u2013 Mikl\u00f3s-tet\u0151, nyugaton Jancsi-hegy \u2013 Holl\u00f3-k\u0151 \u2013 K\u00f6vir\u00f3zs\u00e1s \u2013 V\u00e1r-b\u00e9rc \u2013 V\u00e1r-b\u00fckk \u2013 L\u00f3fark\u00fa-hegy \u2013 Magyar-hegy) jel\u00f6lik ki. Csaknem szab\u00e1lyos gerincgy\u0171r\u0171j\u00e9t \u00e9szakr\u00f3l a Fekete-patak r\u00e9selte \u00e1t. A kalder\u00e1nak csup\u00e1n a d\u00e9lnyugati pereme csorbul, amely m\u00e1r a B\u00f6rzs\u00f6ny-pataki kaldera r\u00e9sze.
Magyarorsz\u00e1g leg\u00e9pebben megmaradt mioc\u00e9n kor\u00fa els\u0151dleges vulk\u00e1ni form\u00e1j\u00e1r\u00f3l m\u00e1r Cholnoky Jen\u0151 is, mint \u201eegyetlen nagy vulk\u00e1n romj\u00e1r\u00f3l\u201d tett eml\u00edt\u00e9st. Ilyen j\u00f3 megtart\u00e1s\u00fa kaldera a K\u00e1rp\u00e1tokban csak k\u00e9t helyen maradt meg: a Polyan\u00e1ban \u00e9s a G\u00f6rg\u00e9nyi-havasokban. Az \u00f6tvenes \u00e9vekben ugyan tagadt\u00e1k \u2013 a t\u00f6nk\u00f6s\u00f6d\u00e9s elm\u00e9let\u00e9nek h\u00edvei \u2013 az els\u0151dleges vulk\u00e1ni form\u00e1kat, a hatvanas \u00e9vekben azonban Pant\u00f3 G\u00e1bor, majd Pant\u00f3 Gy\u00f6rgy elvetett\u00e9k ezt, \u00e9s a k\u00f6zponti m\u00e9lyed\u00e9st robban\u00e1sos vagy beszakad\u00e1sos kalderak\u00e9nt \u00edrt\u00e1k le. Mivel ez a legfiatalabb vulk\u00e1ni forma a hegys\u00e9gben, a legjobban ez elemezhet\u0151.
Balla Zolt\u00e1n a hetvenes \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben t\u00f6bb munk\u00e1j\u00e1ban is foglalkozott ezzel a k\u00e9rd\u00e9ssel. Szerinte k\u0151zettani jellegek alapj\u00e1n a b\u00f6rzs\u00f6nyi vulk\u00e1ni k\u0151zetek vulcanoi-pliniusi kit\u00f6r\u00e9sek term\u00e9keinek tekinthet\u0151k. E kit\u00f6r\u00e9sek mindig szakaszosak, s jellemz\u0151j\u00fck a felsz\u00edn k\u00f6zeli magma megdermed\u00e9se, amelyet az alatta felgy\u00fcleml\u0151 g\u00e1z robbant ki. A hirtelen fell\u00e9p\u0151 nyom\u00e1scs\u00f6kken\u00e9s l\u00e1ncreakci\u00f3k\u00e9nt tov\u00e1bbi g\u00e1zkiv\u00e1l\u00e1st gerjeszt a magma kev\u00e9sb\u00e9 viszk\u00f3zus r\u00e9szeiben is, finom t\u00f6rmel\u00e9kk\u00e9 porlasztva a hirtelen felforr\u00f3 l\u00e1vaanyagot. A legintenz\u00edvebb kit\u00f6r\u00e9sek a felsz\u00ednk\u00f6zelben h\u0171lt teljes magmaanyagot kisz\u00f3rj\u00e1k, lehet\u0151s\u00e9get teremtve a m\u00e9lyebben l\u00e9v\u0151 magmaadagok nyugodtabb g\u00e1ztalanod\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s felsz\u00ednre ker\u00fcl\u00e9s\u00e9hez. Ezek \u2013 forr\u00f3bak l\u00e9v\u00e9n \u2013 kev\u00e9sb\u00e9 viszk\u00f3zusak, s \u00edgy l\u00e1va\u00f6ml\u00e9seket k\u00e9peznek, melyek szerepe a piroklasztitok\u00e9hoz k\u00e9pest al\u00e1rendelt. A vulcanoi-pliniusi kit\u00f6r\u00e9sekkel m\u0171k\u00f6d\u0151 mai r\u00e9tegvulk\u00e1nok magm\u00e1ja az esetek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben andezites \u00f6sszet\u00e9tel\u0171. Ezekb\u0151l k\u00f6vetkezteti Balla Zolt\u00e1n, hogy a hegys\u00e9gben egy nagym\u00e9ret\u0171 vulk\u00e1n maradv\u00e1nya tal\u00e1lhat\u00f3. Geomorfol\u00f3giai elemz\u00e9ssel egy 12-14 kilom\u00e9ter \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 \u00e9s 1200 m\u00e9ter k\u00f6r\u00fcli relat\u00edv magass\u00e1g\u00fa, nyugat-\u00e9szaknyugat fel\u00e9 k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 2\u00ba30″\u2013cel lebillent helyzetben l\u00e9v\u0151 paleovulk\u00e1nt (holoc\u00e9nn\u00e1l id\u0151sebb) rekonstru\u00e1lt. A k\u00fap egykori magass\u00e1g\u00e1t (1200 m\u00e9ter) kiszerkeszt\u00e9ssel, \u00e9s mai vulk\u00e1ni k\u00fapokkal val\u00f3 \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1ssal kapta. Szerinte robban\u00e1sos eredet\u0171 nem lehet a kaldera, mert a robban\u00e1shoz t\u00fal nagyok a megmaradt m\u00e9retek. A beszakad\u00e1sos eredetet is elveti, mert a beszakad\u00e1s krit\u00e9riumai tiszt\u00e1n morfol\u00f3giai elemz\u00e9ssel nem bizony\u00edthat\u00f3k, ugyanis a bes\u00fcllyed\u00e9s hely\u00e9n \u00e9ppen kiemelked\u00e9s van, vagyis ott magmakamra nem rogyhatott be. (Ennek ellen\u00e9re Balla Zolt\u00e1n nem z\u00e1rta ki a beszakad\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t.) A kalder\u00e1t ezek t\u00fckr\u00e9ben er\u00f3zi\u00f3s eredet\u0171nek tartja, mert a vulk\u00e1ni k\u00fap lejt\u0151j\u00e9n t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171en l\u00e9trej\u00f6tt sug\u00e1rir\u00e1ny\u00fa v\u00f6lgyek egyre jobban h\u00e1trav\u00e1g\u00f3dtak, majd a Fekete-patak lecsapolta a kr\u00e1term\u00e9lyed\u00e9st, melyben ezt megel\u0151z\u0151en gyakran alakult ki vulk\u00e1ni t\u00f3. A lecsapol\u00e1s er\u0151sen meggyors\u00edtotta a kr\u00e1terfal er\u00f3zi\u00f3s roncsol\u00e1s\u00e1t, \u00e9s \u00edgy megindult a kr\u00e1tert \u00f6vez\u0151 gerincgy\u0171r\u0171 kifel\u00e9 h\u00e1tr\u00e1l\u00e1sa; ezzel a kr\u00e1term\u00e9lyed\u00e9s megn\u0151tt \u00e9s er\u00f3zi\u00f3s kalder\u00e1v\u00e1 alakult \u00e1t.
\u00dajabb m\u00e9r\u00e9sek alapj\u00e1n a kaldera \u00e1tm\u00e9r\u0151je 4 kilom\u00e9ter, m\u00e9lys\u00e9ge 320 m\u00e9ter. Sz\u00e9kely Andr\u00e1s kiszerkeszt\u00e9se szerint az egykori k\u00fap csaknem 1500 m\u00e9ter magas lehetett. Szerinte a k\u00fap tetej\u00e9t expl\u00f3zi\u00f3 robbantotta le; ennek bizony\u00edt\u00e9kai a csaknem f\u00fcgg\u0151leges falak a kaldera belsej\u00e9ben. Az er\u00f3zi\u00f3 csak ezt k\u00f6vet\u0151en form\u00e1lta tov\u00e1bb a hajdani vulk\u00e1nt. Kalderaform\u00e1j\u00e1t sokkal jobban meg\u0151rizte, mint a Dunazug-vulk\u00e1nroncs. Pereme csaknem k\u00f6rben megmaradt, s magasabb is, ez\u00e9rt felsz\u00ednalaktanilag j\u00f3l kirajzol\u00f3dik.
A kalderaforma legf\u0151bb bizony\u00edt\u00e9ka az \u00e1t\u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00f6tt v\u00f6lgyh\u00e1l\u00f3zat. M\u00edg ugyanis a magaslatok pusztultak, elmos\u00f3dtak, egyre jobban lealacsonyodtak a k\u00e9s\u0151bbi geol\u00f3giai id\u0151kben, addig a v\u00f6lgyek egyre m\u00e9lyebbre v\u00e1g\u00f3dtak, sz\u00e9lesedtek, s k\u00f6zben \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb oldalv\u00f6lgyek rendszerei v\u00e9s\u0151dtek be. Az els\u0151dleges (eredeti) v\u00f6lgyh\u00e1l\u00f3zat teh\u00e1t alapvon\u00e1saiban \u00e1t\u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00f6tt. Ez a kaldera belsej\u00e9ben fa\u00e1gszer\u0171en \u00f6sszetart\u00f3 (idegen sz\u00f3val dendrikus), m\u00edg k\u00edv\u00fcl a kalderapal\u00e1stot oldalgerincekre szabdal\u00f3, sugarasan kifel\u00e9 tart\u00f3 (sz\u00e9ttart\u00f3 radi\u00e1lis). Az egykori r\u00e9tegvulk\u00e1n \u00e9szaki-\u00e9szakkeleti l\u00e1b\u00e1n\u00e1l a Kemence-patak m\u00e9ly, sarl\u00f3 form\u00e1j\u00fa v\u00f6lgye h\u00faz\u00f3dik, mely egykoron a vulk\u00e1n lejt\u0151j\u00e9n lefoly\u00f3 vizeket szedte-szedi \u00f6ssze, \u00e9s amely j\u00f3l kijel\u00f6li a k\u00fap l\u00e1b\u00e1t. A sug\u00e1rir\u00e1ny\u00fa v\u00f6lgyeket nemcsak v\u00f6lgy\u00edv, hanem \u00e9szakt\u00f3l d\u00e9lkeletig gerinc\u00edv is lez\u00e1rja, amelyekr\u0151l t\u00f6bb hely\u00fctt szint\u00e9n sug\u00e1rir\u00e1ny\u00fa v\u00f6lgyek futnak le, ami egy szomm\u00e1t felt\u00e9telez. E szomma is bizony\u00edtja egy kor\u00e1bbi, nagyobb paleovulk\u00e1ni k\u00fap l\u00e9t\u00e9t. A sug\u00e1rir\u00e1ny\u00fa v\u00f6lgyek \u00e9szakkeleti, keleti, d\u00e9lkeleti, d\u00e9li ir\u00e1nyban hat-h\u00e9t kilom\u00e9ter t\u00e1vols\u00e1gig k\u00f6vethet\u0151k, ami kiadja a 12-14 kilom\u00e9teres alap\u00e1tm\u00e9r\u0151t. A vulk\u00e1n k\u00fapfel\u00fclete ut\u00f3lagos er\u00f3zi\u00f3 \u00e1ltal jelent\u0151sen roncsolt, maradv\u00e1nyait, a sug\u00e1rir\u00e1ny\u00fa v\u00f6lgyeket elv\u00e1laszt\u00f3 gerinceken kell keresni. Saj\u00e1tos az \u00e9szaknyugati el\u0151t\u00e9r v\u00f6lgyh\u00e1l\u00f3zata is. A lejt\u00e9s ir\u00e1ny\u00e1ba tart\u00f3 p\u00e1rhuzamos v\u00f6lgyei egy nagy kiterjed\u00e9s\u0171, \u00e9szaknyugati lejt\u00e9s\u0171 l\u00e1vatakar\u00f3ra utalnak. Fontos bizony\u00edt\u00e9k m\u00e9g, hogy a hidroterm\u00e1lis k\u0151zetbont\u00e1s \u00e9s az \u00e1tlagos vulk\u00e1ni t\u00f6rmel\u00e9knagys\u00e1g a k\u00f6zpontb\u00f3l kifel\u00e9 haladva cs\u00f6kken.
Az 1973-75. \u00e9vi geoelektromos sek\u00e9lyszond\u00e1z\u00e1sok a Magas-B\u00f6rzs\u00f6nyr\u0151l, f\u0151k\u00e9nt a kaldera belsej\u00e9r\u0151l adtak \u00fajabb inform\u00e1ci\u00f3kat. Eszerint a l\u00e1vapadok koncentrikus lefut\u00e1s\u00faak, foly\u00e1soss\u00e1guk minden\u00fctt kifel\u00e9 d\u0151l \u2013 a gerinclejt\u0151sz\u00f6gekkel k\u00f6zel p\u00e1rhuzamosan; ugyanez \u00e1llap\u00edthat\u00f3 meg a sug\u00e1rir\u00e1ny\u00fa v\u00f6lgyek oldal\u00e1ban is. A kaldera belsej\u00e9ben nagy s\u0171r\u0171s\u00e9g\u0171 andezit tal\u00e1lhat\u00f3, amelyre jellemz\u0151 a porfiros kiv\u00e1l\u00e1sok nagy sz\u00e1ma \u00e9s viszonylag jelent\u0151s m\u00e9retei (1-5 mm), tov\u00e1bb\u00e1 a k\u0151zet csaknem p\u00f3rusmentes volta, gyenge sz\u00f6veti ir\u00e1ny\u00edtotts\u00e1ga, t\u00f6mb\u00f6s elv\u00e1l\u00e1sa. Mindeme jellegek \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a l\u00e1vapadok hasonl\u00f3 \u00f6sszet\u00e9tel\u0171 andezitj\u00e9vel \u00f6sszevetve \u2013 viszonylag lass\u00fa leh\u0171l\u00e9sre, felsz\u00ednalatti megszil\u00e1rdul\u00e1sra mutatnak. A lejt\u0151t\u00f6rmel\u00e9k anyaga alapj\u00e1n felt\u00e9telezhet\u0151 piroklasztitok jelenl\u00e9te is, de csak al\u00e1rendelt mennyis\u00e9gben. A kaldera k\u00f6zepe t\u00e1j\u00e1n k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 1-1,5 km\u00b2-nyi izometrikus foltban \u00e9les maximum jelentkezik, amely k\u00f6rnyezet\u00e9n\u00e9l 0,4 g\/cm\u00b3\u2013rel nagyobb s\u0171r\u0171s\u00e9g\u0171 k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 testtel kapcsolatos. A geoelektromos m\u00e9r\u00e9sek tan\u00fas\u00e1ga szerint e test valamennyi \u00e9rintkez\u00e9se meredek, k\u00f6zel f\u00fcgg\u0151leges; fizikai jellegei alapj\u00e1n f\u0151leg l\u00e1vak\u0151zetekb\u0151l \u00e1llhat, alakj\u00e1b\u00f3l \u00edt\u00e9lve a k\u00f6rnyezet\u00e9ben l\u00e9v\u0151 vulk\u00e1ni k\u0151zeteket \u00e1tt\u00f6ri. Ebb\u0151l, tov\u00e1bb\u00e1 m\u00e9reteib\u0151l, kalderak\u00f6z\u00e9pi helyzet\u00e9b\u0151l kiindulva meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy k\u00fcrt\u0151kit\u00f6lt\u00e9s, mely ut\u00f3lag nyomult be a kalder\u00e1ba. A k\u00fcrt\u0151kit\u00f6lt\u00e9s k\u00f6rnyezet\u00e9ben, annak k\u00f6rvonal\u00e1t\u00f3l mind\u00f6ssze n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1z m\u00e9ter t\u00e1vols\u00e1gban a bontott piroklasztitokban sug\u00e1rir\u00e1ny\u00fa andezittel\u00e9rek \u00e9s teleptel\u00e9rek \u00e9szlelhet\u0151ek. E tel\u00e9rek vastags\u00e1ga n\u00e9h\u00e1ny m\u00e9tert\u0151l 20-30 m\u00e9terig v\u00e1ltozik, kifel\u00e9 cs\u00f6kken\u0151en. Ezek a tel\u00e9rek (p\u00e9ld\u00e1ul a S\u00e1t\u00e1n-b\u00e9rc vagy a Szecs\u0151-b\u00e9rc) szinte tart\u00f3pill\u00e9rei a vulk\u00e1nnak. A k\u00fcrt\u0151kit\u00f6lt\u00e9s megmarad\u00e1sa arra utal, hogy a t\u0171zh\u00e1ny\u00f3 m\u0171k\u00f6d\u00e9se egyszer\u0171 kialv\u00e1ssal \u00e9rt v\u00e9get. Ezt k\u00f6vette m\u00e9g egy felt\u00e9telezett hipabisszikus intr\u00fazi\u00f3, mely a legutols\u00f3 magm\u00e1s impulzus term\u00e9ke, de amely m\u00e1r nem \u00e9rte el a felsz\u00ednt, csup\u00e1n az aljzatot emelte meg.
A geoelektromos szelv\u00e9nyek alapj\u00e1n a vulk\u00e1ni \u00f6sszlet r\u00e9tegsor\u00e1ban h\u00e1rom r\u00e9tegcsoport k\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 el, e r\u00e9tegcsoportok h\u00e1rom m\u0171k\u00f6d\u00e9si szakaszt t\u00fckr\u00f6znek. Minden\u00fctt a legfels\u0151 r\u00e9teg fajlagos ellen\u00e1ll\u00e1sa a legnagyobb, m\u00e9lyebb szintekben csak enn\u00e9l kisebb fajlagos ellen\u00e1ll\u00e1s\u00fa r\u00e9tegeket \u00e9szleltek. Ennek oka egyr\u00e9szt az, hogy a legfels\u0151 r\u00e9teg a legdurv\u00e1bb t\u00f6rmel\u00e9kes k\u0151zetekb\u0151l \u00e1ll, m\u00e1sr\u00e9szt, hogy a biztos l\u00e1vapadok nagy r\u00e9sze ebbe a r\u00e9tegcsoportba esik. \u00cdgy teh\u00e1t az utols\u00f3 m\u0171k\u00f6d\u00e9si szakasz intenzit\u00e1sa j\u00f3val nagyobb volt valamennyi kor\u00e1bbi\u00e9n\u00e1l, s ezut\u00e1n a vulk\u00e1n m\u0171k\u00f6d\u00e9se hirtelen sz\u0171nt meg. A kialv\u00e1s ut\u00e1n a k\u00f6rny\u00e9ken m\u00e1r nem volt jelent\u0151sebb vulk\u00e1ni tev\u00e9kenys\u00e9g. Balla Zolt\u00e1n k\u00f6vetkeztet\u00e9s\u00e9t er\u0151s\u00edti, hogy a nyugati peremen a fiatalabb fed\u0151 \u00fcled\u00e9k k\u00f6zvetlen\u00fcl a vulk\u00e1n lejt\u0151j\u00e9re telep\u00fclt.
Az el\u0151z\u0151ekkel r\u00e9szben szemben Kar\u00e1tson D\u00e1vid szerint a Magas-B\u00f6rzs\u00f6ny egy t\u00f6bbcentrumos d\u00f3megy\u00fcttes, \u00e9s annak k\u00f6zponti kr\u00e1tere alakult \u00e1t a Fekete-pataki kalder\u00e1v\u00e1. Terepi kutat\u00e1sai arra vil\u00e1g\u00edtottak r\u00e1, hogy az agglomer\u00e1tumok java r\u00e9sze l\u00e1vad\u00f3mok \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 \u00fagynevezett blokk- \u00e9s hamu\u00e1rak \u00fcled\u00e9ke vagy e l\u00e1vad\u00f3mok m\u00e9lyebb szintje (gy\u00f6k\u00e9rr\u00e9gi\u00f3ja), m\u00e1s r\u00e9sze pedig autoklasztikus (azaz l\u00e1va\u00e1r mozg\u00e1s k\u00f6zbeni sz\u00e9tt\u00f6redez\u00e9s\u00e9vel keletkezett) l\u00e1vabreccsa. Mivel pedig a kit\u00f6r\u00e9sterm\u00e9kek z\u00f6m\u00e9t ezek \u00e9s a t\u00f6mb\u00f6s vagy pados elv\u00e1l\u00e1s\u00fa l\u00e1vak\u0151zetek alkotj\u00e1k, azaz az igazi robban\u00e1sos term\u00e9keknek, f\u0151leg a sz\u00f3rt anyagnak al\u00e1rendelt szerepe van, a vulk\u00e1ni m\u0171k\u00f6d\u00e9s t\u00edpus\u00e1val kapcsolatban nem annyira r\u00e9tegvulk\u00e1ni, hanem ink\u00e1bb l\u00e1vad\u00f3mm\u0171k\u00f6d\u00e9sr\u0151l besz\u00e9l. Kar\u00e1tson D\u00e1vid \u00e9s munkat\u00e1rsai egy 1300-1400 m\u00e9ter magas, t\u00f6bb centrum alkotta vulk\u00e1nt: d\u00f3megy\u00fcttest rekonstru\u00e1ltak. Valamivel id\u0151sebbnek tartj\u00e1k a Magas-B\u00f6rzs\u00f6ny \u00e9szaknyugati (14 milli\u00f3 \u00e9v) r\u00e9sz\u00e9t, mint a keletit \u00e9s a d\u00e9lit (13-13,5 milli\u00f3 \u00e9v). Szerinte a B\u00f6rzs\u00f6ny-pataki kaldera ebben a f\u00e1zisban alakult ki a Magas-B\u00f6rzs\u00f6ny l\u00e1vad\u00f3megy\u00fcttes\u00e9nek d\u00e9lnyugati r\u00e9sz\u00e9n bek\u00f6vetkez\u0151 hatalmas m\u00e9ret\u0171 hegycsuszaml\u00e1st kiv\u00e1lt\u00f3 lejt\u0151\u00f6sszeoml\u00e1ssal (Nagy-Pog\u00e1ny-hegy), amely tov\u00e1bb n\u00f6velte a k\u00f6zponti udvart.<\/p>\n\n\n\n

A D\u00e9li-B\u00f6rzs\u00f6ny vulkanizmusa<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A vulk\u00e1ni fejl\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9net v\u00e9g\u00e9n r\u00f6viden sz\u00f3lni kell m\u00e9g a D\u00e9li-B\u00f6rzs\u00f6nyr\u0151l, mely ugyan geol\u00f3giailag a Visegr\u00e1di-hegys\u00e9ghez tartozik, de f\u00f6ldrajzilag a B\u00f6rzs\u00f6nyh\u00f6z, illetve az ipolydam\u00e1sdi r\u00e9tegvulk\u00e1nr\u00f3l, melynek \u00e9szakkeleti r\u00e9sz\u00e9t a Duna \u00e9s az Ipoly \u201e\u00e1tadta\u201d a B\u00f6rzs\u00f6nynek.
A f\u0151k\u00e9nt andezitekb\u0151l \u00e9s piroklasztitjaib\u00f3l fel\u00e9p\u00fcl\u0151 kett\u0151s kalder\u00e1j\u00fa Visegr\u00e1di-hegys\u00e9g vulk\u00e1nroncsa k\u00e9t szakasz\u00fa vulk\u00e1ni m\u0171k\u00f6d\u00e9s eredm\u00e9nyek\u00e9nt j\u00f6tt l\u00e9tre. A korai szakasz els\u0151dleges vulk\u00e1ni form\u00e1i nehezen rekonstru\u00e1lhat\u00f3ak. Ehhez az id\u0151szakhoz kapcsol\u00f3dik az \u00f6t-hat kilom\u00e9ter \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 Ipolydam\u00e1sdi-r\u00e9tegvulk\u00e1n l\u00e9trej\u00f6tte, amelyet k\u00e9s\u0151bb a Duna \u00e9s az Ipoly is \u00e1tv\u00e1gott. Nagyobb r\u00e9sze ma a Felvid\u00e9khez tartozik, \u00e9s Burda n\u00e9ven szerepel a t\u00e9rk\u00e9peken, de mi magyarok ink\u00e1bb Kov\u00e1cspataki- vagy Helembai-hegys\u00e9gnek nevezz\u00fck.
A k\u00e9s\u0151i szakaszban alakult ki a Visegr\u00e1di-hegys\u00e9g f\u0151 t\u00f6meg\u00e9t ad\u00f3 dunazugi kett\u0151s kaldera. El\u0151sz\u00f6r egy 10-15 kilom\u00e9ter \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171, 1000 m\u00e9ter magas vulk\u00e1ni k\u00fap \u00e9p\u00fclt fel, majd a k\u00fap centruma robban\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben beszakadt, l\u00e9trehozva a D\u00f6m\u00f6si-kalder\u00e1t. A beszakadt kaldera perem\u00e9n kisebb parazitak\u00fapok k\u00e9pz\u0151dtek (Nagy-Vill\u00e1m). A mintegy kilenc kilom\u00e9ter \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 kalder\u00e1ban egy \u00fajabb 4,5-6 kilom\u00e9ter \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 k\u00fap \u2013 Keser\u0171s-hegyi r\u00e9tegvulk\u00e1n \u2013 form\u00e1l\u00f3dott, amely k\u00e9s\u0151bb szint\u00e9n kalder\u00e1v\u00e1 alakult (Lepence-pataki kaldera). A r\u00e9tegvulk\u00e1ni roncs k\u0151zetei a pirox\u00e9n-amfibolandezitek k\u00f6z\u00e9 sorolhat\u00f3k, f\u0151leg blokk- \u00e9s hamu\u00e1r\u00fcled\u00e9kek, illetve l\u00e1vabreccs\u00e1k. A vulk\u00e1n egykori k\u00f6zpontj\u00e1t a mai \u00c1gas-hegyre teszik. Az eredeti form\u00e1ra, azaz a kett\u0151s kaldera l\u00e9t\u00e9re bizony\u00edt\u00e9k egyr\u00e9szt az, hogy az egykori kalderaperemeket \u00edv alak\u00fa hegyvonulatok \u0151rzik (k\u00fcls\u0151 \u00edv: Hossz\u00fa-hegy \u2013 Dobog\u00f3-k\u0151 \u2013 Szent L\u00e1szl\u00f3-hegy \u2013 Urak-asztala \u2013 Nagy-Vill\u00e1m; bels\u0151 \u00edv: Keser\u0171s-hegy \u2013 \u00d6reg-Pap-hegy \u2013 Kis-Pap-hegy), m\u00e1sr\u00e9szt felfedezhet\u0151k a bels\u0151 kalderapal\u00e1st sugarasan kifel\u00e9 ir\u00e1nyul\u00f3 v\u00edzh\u00e1l\u00f3zat\u00e1nak nyomai is.
Ami benn\u00fcnket legink\u00e1bb \u00e9rdekel az a k\u00e9t kaldera \u00e9szaki r\u00e9sze, melyet a Duna elv\u00e1gott a Visegr\u00e1di-hegys\u00e9gt\u0151l, \u00edgy az a B\u00f6rzs\u00f6nyh\u00f6z ker\u00fclt. Az im\u00e9nt eml\u00edtett kaldera k\u00fcls\u0151 \u00edv\u00e9nek maradv\u00e1nya a Hegyes-tet\u0151, m\u00edg a bels\u0151\u00e9 a Szent Mih\u00e1ly-hegy \u00e9s a Rig\u00f3-hegy k\u00f6z\u00f6s gerince. A vulkanizmus itt r\u00f6videbb ideig tartott, mint a B\u00f6rzs\u00f6ny eset\u00e9ben: 16 milli\u00f3 \u00e9ve kezd\u0151d\u00f6tt, \u00e9s 14 milli\u00f3 \u00e9ve fejez\u0151d\u00f6tt be. <\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\u00d6ssze\u00e1ll\u00edtotta: Kenyeres Oszk\u00e1r<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A b\u00f6rzs\u00f6nyi vulk\u00e1noss\u00e1g k\u00e1rp\u00e1ti h\u00e1ttere A k\u00e1rp\u00e1t-pannon t\u00e9rs\u00e9g t\u00f6bb sz\u00e1zmilli\u00f3 \u00e9ves fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek egyik legl\u00e1tv\u00e1nyosabb esem\u00e9nysora volt, a t\u00f6bb mint 22 milli\u00f3 \u00e9ven kereszt\u00fcl tart\u00f3 vulk\u00e1ni m\u0171k\u00f6d\u00e9s. A folyamatot a Magura-\u00f3ce\u00e1n lemez\u00e9nek a K\u00e1rp\u00e1t-medence belseje fel\u00e9 ir\u00e1nyul\u00f3 szubdukci\u00f3ja ir\u00e1ny\u00edtotta. A K\u00e1rp\u00e1tok al\u00e1 k\u00edv\u00fclr\u0151l betol\u00f3d\u00f3 litoszf\u00e9ralemezek sz\u00e1ll\u00edtotta v\u00edzd\u00fas \u00fcled\u00e9k jelent\u0151sen lecs\u00f6kkentette a f\u00f6ldk\u00f6peny olvad\u00e1spontj\u00e1t, ami r\u00e9szleges beolvad\u00e1shoz, magmak\u00e9pz\u0151d\u00e9shez vezetett. Ennek k\u00f6vetkezm\u00e9nye egyr\u00e9szt a K\u00fcls\u0151-K\u00e1rp\u00e1tok flistakar\u00f3j\u00e1nak felgy\u0171r\u0151d\u00e9se, m\u00e1sr\u00e9szt \u2013 a fel\u00fcl maradt lemez ter\u00fclet\u00e9n \u2013 m\u00e9szalk\u00e1li vulk\u00e1noss\u00e1g kialakul\u00e1sa, m\u00e9gpedig a hegyszerkezettel p\u00e1rhuzamos vulk\u00e1ni \u00edv form\u00e1j\u00e1ban. A lemezfrontn\u00e1l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00f6sszepr\u00e9sel\u0151d\u00e9st szint\u00e9n a passz\u00edv lemez ter\u00fclet\u00e9n, annak bels\u0151 r\u00e9sz\u00e9n a k\u00e9reg t\u00e1gul\u00e1sa, v\u00e9konyod\u00e1sa kompenz\u00e1lja. Az extenzi\u00f3 egyfel\u0151l medenceszerkezet kialakul\u00e1s\u00e1t eredm\u00e9nyezi, m\u00e1sfel\u0151l \u00fan. k\u00f6penydiap\u00edrok (az \u00e1tlagosn\u00e1l nagyobb h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet\u0171, ez\u00e1ltal r\u00e9szlegesen olvadt \u00e9s kisebb s\u0171r\u0171s\u00e9g\u0171 k\u00f6penyr\u00e9szek) felnyomul\u00e1s\u00e1t id\u00e9zi el\u0151. A vulk\u00e1ni m\u0171k\u00f6d\u00e9s \u2013 a k\u00f6penydiap\u00edrba r\u00e9szlegesen beolvad\u00f3 k\u00e9reganyag j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l \u2013 szil\u00edcium-dioxidban gazdag, savany\u00fa magm\u00e1k robban\u00e1sos kit\u00f6r\u00e9s\u00e9vel kezd\u0151d\u00f6tt. Als\u00f3- \u00e9s k\u00f6z\u00e9ps\u0151-riolittufa n\u00e9ven ismert k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek (ignimbritek \u00e9s tufatelepek) \u2013 j\u00f3r\u00e9szt fiatal \u00fcled\u00e9kekkel bor\u00edtva \u2013 hatalmas ter\u00fcleteket foglalnak el a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9ben, Magyarorsz\u00e1g hat\u00e1rain bel\u00fcl pedig egy sz\u00e9les d\u00e9lnyugati-\u00e9szakkeleti p\u00e1szt\u00e1t k\u00e9peznek. Ezeket a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 f\u00far\u00e1sok szinte mindenhol \u00e9rintett\u00e9k. Az als\u00f3-riolittufa az eggenburgi-ottnangi emelet hat\u00e1r\u00e1n ker\u00fclt felsz\u00ednre, a k\u00f6z\u00e9ps\u0151-riolittufa a k\u00e1rp\u00e1ti emelet v\u00e9g\u00e9n, a b\u00e1deni emelet elej\u00e9n. Felt\u00e9telezhet\u0151, hogy a hatalmas mennyis\u00e9g\u0171, robban\u00e1sos eredet\u0171 vulk\u00e1ni t\u00f6rmel\u00e9k m\u00e1ra eltemet\u0151d\u00f6tt \u00f6n\u00e1ll\u00f3 kalder\u00e1kb\u00f3l, kalderaegy\u00fcttesekb\u0151l sz\u00e1rmazott, de ak\u00e1r a ma felsz\u00ednen l\u00e9v\u0151 B\u00f6rzs\u00f6ny is hozz\u00e1j\u00e1rulhatott a sz\u00f3r\u00e1shoz. A fels\u0151-riolittufa m\u00e1r az intermedier vulk\u00e1ni term\u00e9kekkel egy id\u0151ben ker\u00fclt a felsz\u00ednre, s egykori kit\u00f6r\u00e9si k\u00f6zpontjai a felsz\u00ednen l\u00e9v\u0151 vulk\u00e1nokban keresend\u0151k.A medencebels\u0151 elfedett savany\u00fa vulk\u00e1ni k\u0151zeteit\u0151l \u00e9szakra, a K\u00e1rp\u00e1tok takar\u00f3s szerkezet\u0171 l\u00e1ncaihoz bel\u00fclr\u0151l egy \u2013 nagyobbr\u00e9szt intermedier m\u00e9szalk\u00e1li k\u0151zetekb\u0151l (andezit, d\u00e1cit, riolit, bazaltos andezit) fel\u00e9p\u00fcl\u0151 \u2013 kett\u0151s vulk\u00e1ni vonulat csatlakozik, amely az Eperjes-Tokaji-hegys\u00e9gt\u0151l keletre m\u00e1r egys\u00e9ges l\u00e1ncc\u00e1 egyes\u00fclve folytat\u00f3dik (Vihorl\u00e1t, Sziny\u00e1k, K\u0151h\u00e1t, Gutin, Kelemen-havasok, G\u00f6rg\u00e9nyi-havasok, Hargita, Csom\u00e1d). Sz\u00e9less\u00e9ge ennek megfelel\u0151en 400 kilom\u00e9terr\u0151l a K\u00e1rp\u00e1t-kanyarhoz \u00e9rve n\u00e9h\u00e1ny tucat, majd csup\u00e1n egy-k\u00e9t kilom\u00e9terre cs\u00f6kken. A kett\u0151s vulk\u00e1ni vonulat bels\u0151 \u00f6vezet\u00e9t az \u00c9szaki-k\u00f6z\u00e9phegys\u00e9g hegys\u00e9gei \u2013 Visegr\u00e1di-hegys\u00e9g, B\u00f6rzs\u00f6ny, Cserh\u00e1t, M\u00e1tra, Tokaj-Zempl\u00e9ni-hegyvid\u00e9k \u2013 alkotj\u00e1k. A k\u00fcls\u0151 vulk\u00e1ni \u00edv m\u00e1r a Felvid\u00e9ken h\u00faz\u00f3dik (Madaras, \u00dajb\u00e1nyai-, Selmeci-, K\u00f6rm\u00f6ci-hegys\u00e9g, J\u00e1voros, Osztrovszki-hegys\u00e9g, Korponai-dombs\u00e1g, Poly\u00e1na, Vepor, Eperjesi-hegys\u00e9g).A vulk\u00e1noss\u00e1g jellemz\u0151je, hogy az id\u0151ben nyugatr\u00f3l kelet-d\u00e9lkelet fel\u00e9 h\u00faz\u00f3dott. Ennek megfelel\u0151en a csonka Magyarorsz\u00e1gon legtov\u00e1bb a Tokaj-Zempl\u00e9ni-hegyvid\u00e9ken tartott, ahol az utols\u00f3 kit\u00f6r\u00e9sek a pannonra tehet\u0151k. A Hargit\u00e1ban m\u00e9g a pleisztoc\u00e9nban is m\u0171k\u00f6dtek vulk\u00e1nok. A jelens\u00e9g ok\u00e1t abban l\u00e1tj\u00e1k a kutat\u00f3k, hogy a szubdukci\u00f3 sor\u00e1n az egym\u00e1shoz k\u00f6zeled\u0151 lemezszeg\u00e9lyek oll\u00f3szer\u0171en \u2013 legk\u00e9s\u0151bb d\u00e9lkeleten \u2013 z\u00e1r\u00f3dtak, \u00edgy a hozz\u00e1juk kapcsol\u00f3d\u00f3 vulkanizmus is d\u00e9lkeleten a legfiatalabb. Anyag\u00e1ban szint\u00e9n jelent\u0151s k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek mutatkoznak m\u00e9g a magyarorsz\u00e1gi vonulaton bel\u00fcl is. Nyugaton (B\u00f6rzs\u00f6ny) a piroklasztitok uralkodnak, a M\u00e1tr\u00e1ban viszont a pirox\u00e9nandezit a meghat\u00e1roz\u00f3 felsz\u00edni k\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny. A Tokaj-Zempl\u00e9ni-hegyvid\u00e9ken az andezitek mellett m\u00e1r a riolit, a d\u00e1cit \u00e9s ezek tuf\u00e1i is jelent\u0151sek. Vulkanizmus a B\u00f6rzs\u00f6nyben \u00c1ltal\u00e1nos jellemz\u0151k A B\u00f6rzs\u00f6ny h\u00e1rom egym\u00e1s ut\u00e1n keletkezett vulk\u00e1n roncsa, illetve az utols\u00f3nak a romja. Mindegyik t\u0171zh\u00e1ny\u00f3 az el\u0151z\u0151 beszakad\u00e1sos kalder\u00e1j\u00e1ban \u00e9p\u00fclt fel, ez\u00e9rt egyre kisebbek \u00e9s alacsonyabbak lettek. Utolj\u00e1ra a Magas-B\u00f6rzs\u00f6ny \u00e9p\u00fclt fel, \u00e9s \u0151rizte meg legszebben vulk\u00e1ni form\u00e1j\u00e1t. T\u0151le d\u00e9lre monog\u00e9n vulk\u00e1ni testek helyezkednek el. A m\u0171k\u00f6d\u00e9s pontos id\u0151rendj\u00e9t illet\u0151en megoszlanak a v\u00e9lem\u00e9nyek. Volt olyan elk\u00e9pzel\u00e9s, hogy m\u00e1r az oligoc\u00e9nban elkezd\u0151d\u00f6tt a vulk\u00e1ni m\u0171k\u00f6d\u00e9s, \u00e9s volt olyan is miszerint csak f\u00e9l milli\u00f3 \u00e9vig tartott. A r\u00f6videbb ideig tart\u00f3 m\u0171k\u00f6d\u00e9st a fek\u00fc- \u00e9s a fed\u0151 \u00fcled\u00e9kek kor\u00e1bbi nannonplankton-kronol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ra, paleom\u00e1gneses m\u00e9r\u00e9sekre \u00e9s K\/Ar radiometrikus vizsg\u00e1latokra alapozt\u00e1k. K\u00e9s\u0151bb Kar\u00e1tson D\u00e1vid \u00e9s P\u00e9cskay Zolt\u00e1n v\u00e9geztek radiometrikus kormeghat\u00e1roz\u00e1st. Ezek szerint, a legid\u0151sebb f\u00far\u00e1sb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 d\u00e1citminta 16 milli\u00f3 \u00e9ves, a legfiatalabbnak v\u00e9lt andezitek 13,5-14 milli\u00f3 \u00e9vesek, vagyis a vulkanizmus a hegys\u00e9gben k\u00e9t-k\u00e9t \u00e9s f\u00e9l milli\u00f3 \u00e9vig tartott. Meger\u0151s\u00edtik a hosszabb id\u0151intervallumot azok az \u00fajabb paleom\u00e1gneses vizsg\u00e1lati eredm\u00e9nyek is, amelyeket M\u00e1rtonn\u00e9 Szalay Em\u0151ke \u00e9s Kar\u00e1tson D\u00e1vid v\u00e9geztek. Ezek alapj\u00e1n a hegys\u00e9g id\u0151sebb r\u00e9szei \u2013 m\u00e1s \u00e9szak-magyarorsz\u00e1gi ter\u00fcletekkel megegyez\u0151en \u2013 forg\u00f3 mozg\u00e1ssal, rot\u00e1ci\u00f3val ker\u00fcltek mai hely\u00fckre, a fiatalabbak viszont rot\u00e1ci\u00f3t m\u00e1r nem szenvedtek. E vizsg\u00e1latokon t\u00fal az \u00fagynevezett NN5 z\u00f3n\u00e1hoz tartoz\u00f3 nannonplankton kronol\u00f3gi\u00e1ja sem mond ellent annak, hogy a vulk\u00e1noss\u00e1g az eg\u00e9sz als\u00f3b\u00e1deni korszakot fel\u00f6lelte, ugyanis az NN5 z\u00f3na \u00e9ppen k\u00e9t-k\u00e9t \u00e9s f\u00e9l milli\u00f3 \u00e9v.A b\u00f6rzs\u00f6nyi vulk\u00e1ni k\u0151zetek \u00f6sszet\u00e9tele meglehet\u0151sen sz\u0171k hat\u00e1rok k\u00f6z\u00f6tt ingadozik. A SiO tartalom 53 \u00e9s 63 % k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1ltozik, ami a b\u00e1zisos andezitt\u0151l (bazaltos andezit) a savany\u00fa andezitig (d\u00e1citos andezit) terjed\u0151 intervallumot jelent. A k\u0151zetek z\u00f6me egys\u00e9ges sorba \u00e1ll\u00edthat\u00f3, amelyben a porfiros elegyr\u00e9szek sz\u00ednes\u00e1sv\u00e1nyai az al\u00e1bbi sorrendben v\u00e1ltj\u00e1k egym\u00e1st: augit \u2013 hiperszt\u00e9n \u2013 amfibol + biotit. Ez a b\u00f6rzs\u00f6nyi vulk\u00e1ni term\u00e9kek k\u0151zettani egys\u00e9gess\u00e9g\u00e9re mutat, ami a k\u00f6z\u00f6s eredettel magyar\u00e1zhat\u00f3. A vulk\u00e1ni \u00f6sszletben ritk\u00e1k a k\u00f6zbetelep\u00fclt \u00fcled\u00e9kek. Az \u00fcled\u00e9kfelhalmoz\u00f3d\u00e1s egyik alapvet\u0151 felt\u00e9tele a vulk\u00e1ni m\u0171k\u00f6d\u00e9s megsz\u0171n\u00e9se, vagy intenzit\u00e1s\u00e1nak oly m\u00e9rv\u0171 lecs\u00f6kken\u00e9se, hogy az \u00fcled\u00e9kfelhalmoz\u00f3d\u00e1s sebess\u00e9ge \u00f6sszem\u00e9rhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lj\u00e9k a piroklasztikus anyag felgy\u00fcleml\u00e9si sebess\u00e9g\u00e9vel. Ez\u00e9rt a k\u00f6ztes \u00fcled\u00e9kek jelenl\u00e9te a vulk\u00e1ni ter\u00fcleten arra utal, hogy voltak bizonyos sz\u00fcnetek a vulk\u00e1ni tev\u00e9kenys\u00e9gben. A r\u00e9tegcsoportok kis vastags\u00e1ga viszont azt mutatja, hogy ezeknek, a sz\u00fcneteknek a hossza egyszer sem v\u00e1lt jelent\u0151ss\u00e9. A vulk\u00e1ni m\u0171k\u00f6d\u00e9s korai szakasza A vulk\u00e1noss\u00e1g els\u0151 f\u00e1zis\u00e1ban j\u00f6tt l\u00e9tre a legnagyobb m\u00e9ret\u0171 kaldera, a Nagy-v\u00f6lgyi, amelynek leg\u00e9pebb maradv\u00e1nya a B\u00f6rzs\u00f6ny leg\u00e9szakabbi vonulat\u00e1ban jel\u00f6lhet\u0151 ki. Geomorfol\u00f3giai \u00e9s f\u00f6ldtani adatok alapj\u00e1n k\u00e9t szomma mutathat\u00f3 ki \u00e9szakon, mely k\u00e9t egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 paleovulk\u00e1n maradv\u00e1nya lehet. Ezek szerint a B\u00f6rzs\u00f6ny 30-35 km alap\u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 paleovulk\u00e1n. A fiatalabb vulk\u00e1noss\u00e1g sor\u00e1n az el\u0151z\u0151, id\u0151sebb vulk\u00e1n nagyr\u00e9szt lepusztult, \u00edgy a legfiatalabb vulk\u00e1ni k\u00fap romja uralja a hegys\u00e9get. Az id\u0151sebb kalder\u00e1k morfol\u00f3giailag nemigen \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclnek, csak geofizikai \u00e9s geol\u00f3giai m\u00f3dszerekkel igazolhat\u00f3k. A Nagy-v\u00f6lgyi kaldera sz\u00e9p felt\u00e1r\u00e1sai l\u00e1that\u00f3k a hegys\u00e9g k\u00fcls\u0151 r\u00e9sz\u00e9n emelked\u0151, 400-500 m\u00e9ter magas vonulatoknak a hegys\u00e9g belseje fel\u00e9 n\u00e9z\u0151 meredek lejt\u0151in (Nagy-K\u0151-hegy, Nagy-v\u00f6lgy) vagy sz\u00e1mos patakbev\u00e1g\u00e1sban (Les-v\u00f6lgy, Medve-v\u00f6lgy, Mosoni-v\u00f6lgy, N\u00e9met-patak-v\u00f6lgye). Emellett a hegys\u00e9g belsej\u00e9ben (Kir\u00e1lyr\u00e9t), ak\u00e1r t\u00f6bb sz\u00e1z m\u00e9tert har\u00e1nttol\u00f3 m\u00e9lyf\u00far\u00e1sokban is azonos\u00edthat\u00f3ak. A kaldera perem\u00e9n kisebb kit\u00f6r\u00e9si k\u00f6zpontok keletkeztek, melyek ma alaktanilag egyedi r\u00e9tegvulk\u00e1ni k\u00fapok, kalderaroncsok, k\u00fcrt\u0151kit\u00f6lt\u00e9sek (per\u0151cs\u00e9nyi). A r\u00e9tegvulk\u00e1ni k\u00fapok fele a Magas-B\u00f6rzs\u00f6ny d\u00e9lnyugati-d\u00e9li el\u0151ter\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3. Nagyb\u00f6rzs\u00f6nyt\u0151l d\u00e9lre a S\u00e1kola-tet\u0151 \u00e9s a G\u00f6mb\u00f6ly\u0171-k\u0151 f\u00e9mjelezte hajdani k\u00fapnak sz\u00e9p d\u00e9lre \u00e9s keletre tekint\u0151 lejt\u0151i tan\u00fas\u00edtj\u00e1k ezt. Korp\u00e1s L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Csillagn\u00e9 Tepl\u00e1nszky Erika 1982-es t\u00e9rk\u00e9pe szerint a legt\u00f6bb r\u00e9tegvulk\u00e1n a M\u00e1rianosztra \u2013 Szendehely nyugat-kelet vonalon sorakozik. Ezek (Magasr\u00e9ti, Pusztatoronyi, B\u00f6rzs\u00f6nyligeti, Magyark\u00fati) 1-6 kilom\u00e9ter \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 r\u00e9tegvulk\u00e1ni k\u00fapok voltak, melyekbe beszakad\u00e1sos vagy er\u00f3zi\u00f3s kaldera m\u00e9ly\u00fclt, \u00edgy kalderaronccs\u00e1 v\u00e1ltak. \u00c9szakon legal\u00e1bb kett\u0151 ilyen kalderaroncsot felt\u00e9teleznek (Kemence). \u00c9szakkeleten a K\u0151ember, a K\u00e1mor \u00e9s a Kir\u00e1lyk\u00fati-b\u00e9rc k\u00fapja nagyobbr\u00e9szt durva t\u00f6rmel\u00e9kes piroklasztikum, csak egy-egy andezit-felsz\u00ednre bukkan\u00e1s ismert benn\u00fck. Ezek a cs\u00facsok szab\u00e1lytalan, de szinte teljesen z\u00e1rt, k\u00f6rnyezet\u00fckb\u0151l kiemelked\u0151 gerincgy\u0171r\u0171t alkotnak: tal\u00e1n ez k\u00f6rvonalazza a k\u00e1mori r\u00e9tegvulk\u00e1n er\u00f3zi\u00f3s kalder\u00e1j\u00e1t, amelynek \u00edgy \u00e1tm\u00e9r\u0151je m\u00e1sf\u00e9l-k\u00e9t kilom\u00e9ter, a k\u00fap\u00e9 pedig h\u00e1rom-n\u00e9gy kilom\u00e9ter. Sokak szerint ezek a form\u00e1k szubvulk\u00e1ni kifejl\u0151d\u00e9s\u0171ek. Az els\u0151 szakasz savany\u00fa magmafelnyomul\u00e1saihoz sorolj\u00e1k a keleti hegys\u00e9gszeg\u00e9ly felsz\u00ednen l\u00e9v\u0151 d\u00e1cit- \u00e9s biotitandezitt\u00f6megeit, amelyek egy r\u00e9sze lakkolitk\u00e9nt hatolt az id\u0151sebb \u00fcled\u00e9k\u00f6sszletbe. K\u00f6rnyezet\u00fckb\u0151l csak az agglomer\u00e1tumk\u00f6peny letarol\u00e1sa ut\u00e1n meredtek ki. E t\u00edpusos lakkolitok f\u00e9lg\u00f6mbalakja, hagymah\u00e9jas szerkezete, jellegzetes has\u00e1bos elv\u00e1l\u00e1si form\u00e1i egyszeri, egyt\u00f6meg\u0171 magmafelnyomul\u00e1sr\u00f3l tan\u00faskodnak. Gr\u00e1n\u00e1ttartalmuk miatt is a korai szakaszhoz sorolj\u00e1k \u0151ket. Ilyenek a hegys\u00e9g vulk\u00e1ni takar\u00f3j\u00e1t\u00f3l m\u00e1r megfosztott keleti el\u0151t\u00e9rben a fek\u00fc \u00fcled\u00e9kekb\u0151l kiprepar\u00e1lt n\u00f3gr\u00e1di Somly\u00f3-hegy (amfibolandezit) \u00e9s K\u00e1lv\u00e1ria-hegy, a Madar\u00e1sz-hegy, az \u00d6l-hegy, a Meleg-hegy, a Bajd\u00e1z\u00f3, a Madaras-fa (gr\u00e1n\u00e1tos biotitandezit), a T\u00f6r\u00f6k-hegy (hiperszt\u00e9namfibol), a m\u00e9g sl\u00edrrel fedett Kerek-hegy, a Karajs\u00f3, a K\u0151szirt \u00e9s a K\u0151ember (pirox\u00e9nes amfibolandezit) lakkolitja. A n\u00f3gr\u00e1di V\u00e1rhegy szinte mindenhol a dagad\u00f3k\u00fapok iskolap\u00e9ld\u00e1jak\u00e9nt szerepel, ennek ellen\u00e9re sokan lakkolitk\u00e9nt \u00edrt\u00e1k le. Ennek oka, hogy a ritk\u00e1bb savany\u00fabb l\u00e1v\u00e1b\u00f3l k\u00e9pz\u0151d\u00f6tt lakkolitok form\u00e1ja is m\u00e1s, mint a b\u00e1zisosabb k\u0151zetekb\u0151l \u00e1ll\u00f3k\u00e9, lejt\u0151ik az ut\u00f3bbiak\u00e9n\u00e1l meredekebb, ez\u00e9rt gyakran dagad\u00f3k\u00fapokra eml\u00e9keztetnek. And\u00f3 J\u00f3zsef a l\u00e1b\u00e1n\u00e1l megfigyelt kontaktszeg\u00e9lyb\u0151l azt a k\u00f6vetkeztet\u00e9st vonta le, hogy a jelenleg felt\u00e1rt als\u00f3 r\u00e9sze felsz\u00edn alatt kih\u0171lt szubvulk\u00e1n, fels\u0151 r\u00e9sze pedig dagad\u00f3k\u00fap lehet. Sz\u00e9kely Andr\u00e1s szerint ez nem bizony\u00edtja szubvulk\u00e1ni volt\u00e1t, mert minden dagad\u00f3k\u00fap l\u00e1b\u00e1n\u00e1l, ha egykori fek\u00fcj\u00e9b\u0151l kiprepar\u00e1l\u00f3dott, bizonyos m\u00e9rv\u0171 kontaktszeg\u00e9lynek kell lennie. Kar\u00e1tson D\u00e1vid a vulk\u00e1noss\u00e1g els\u0151 szakasz\u00e1ban egyetlen sz\u00e9ttagolt kalder\u00e1t felt\u00e9telezett. Szerinte az els\u0151 kit\u00f6r\u00e9sterm\u00e9kek partk\u00f6zeli s\u00e1vban vagy sek\u00e9lytengeri k\u00f6rnyezetben rak\u00f3dtak le. A korai k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt vulk\u00e1ni t\u00f6rmel\u00e9kes k\u0151zetek. A vulk\u00e1ni m\u0171k\u00f6d\u00e9st heves, robban\u00e1sos kit\u00f6r\u00e9sek jellemezt\u00e9k, m\u00e9gpedig nemcsak piroklasztsz\u00f3r\u00e1s form\u00e1j\u00e1ban, hanem horzsak\u0151tartalm\u00fa piroklaszt\u00e1rak (ignimbrit) form\u00e1j\u00e1ban is. Az ignimbritek a kit\u00f6r\u00e9si oszlop \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaznak. Mivel heves, robban\u00e1sos kit\u00f6r\u00e9s k\u00f6zepette, nagy t\u00f6megben hagyj\u00e1k el a k\u00fcrt\u0151t, a vulk\u00e1n cs\u00facsa beszakad az alatta l\u00e9v\u0151, gyorsan ki\u00fcr\u00fcl\u0151 magmakamr\u00e1ba. \u00cdgy j\u00f6n l\u00e9tre a hatalmas, k\u00f6rk\u00f6r\u00f6s perem\u0171 m\u00e9lyed\u00e9s, a kaldera. Ilyen kalder\u00e1k maradv\u00e1nyait \u00edrta le Balla Zolt\u00e1n \u00e9s Korp\u00e1s L\u00e1szl\u00f3. Viszont Kar\u00e1tson D\u00e1vid szerint a B\u00f6rzs\u00f6nyben az ut\u00f3lagos tektonikus mozg\u00e1sok val\u00f3sz\u00edn\u0171leg sz\u00e9ttagolt\u00e1k az eredeti form\u00e1kat, \u00fagyhogy k\u00e9rd\u00e9ses, hogy pontosan h\u00e1ny kaldera l\u00e9tezett a vulkanizmus korai szakasz\u00e1ban. Ez\u00e9rt \u0151 k\u00e9t-h\u00e1rom kisebb kalderavulk\u00e1nt t\u00e1pl\u00e1l\u00f3 egyetlen, az \u0150s-B\u00f6rzs\u00f6ny eg\u00e9sz\u00e9re kiterjed\u0151 vulk\u00e1ni rendszert val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edt, melyben a kisebb kalder\u00e1k beszakadtak \u00e9s egybeny\u00edltak. Kalderaperem maradv\u00e1nya \u0151rz\u0151dhetett meg a Kemence-v\u00f6lgy ment\u00e9n, a Nagy-K\u0151-hegy \u00e9s Nagy-K\u0151szikla-hegyek k\u00f6z\u00f6tti Szokolyai-f\u00e9lmedenc\u00e9ben, valamint \u2013 bizonytalanabbul \u2013 a hegys\u00e9g d\u00e9lnyugati r\u00e9sz\u00e9n is (G\u00f6mb\u00f6ly\u0171-k\u0151 \u2013 Nagy-Galla). E kalder\u00e1k hegys\u00e9gbels\u0151 fel\u00e9 n\u00e9z\u0151 peremei m\u00e1ra er\u00f3zi\u00f3s \u00faton vagy\/\u00e9s posztvulk\u00e1ni tektonikus mozg\u00e1sokkal elt\u0171ntek. A kalderam\u00e9retek tiszt\u00e1z\u00e1s\u00e1hoz kulcs a b\u00f6rzs\u00f6nyi \u0151svulk\u00e1nt \u00f6vez\u0151 vulk\u00e1ni \u00fcled\u00e9k, amely k\u00f6z\u00e9ps\u0151-riolittuf\u00e1nak bizonyult. Ez 16 milli\u00f3 \u00e9ves, vagyis a B\u00f6rzs\u00f6ny is \u201etermelt\u201d m\u00e1r akkor, \u00e9s bizony\u00edthat\u00f3 a nagym\u00e9ret\u0171 kalder\u00e1ja. A vulk\u00e1ni m\u0171k\u00f6d\u00e9s k\u00f6z\u00e9ps\u0151 szakasza A k\u00f6z\u00e9ps\u0151 f\u00e1zishoz kapcsolhat\u00f3 a B\u00f6rzs\u00f6ny-pataki kaldera, amely egy nagy k\u00f6zponti felboltoz\u00f3d\u00e1s beszakad\u00e1s\u00e1val keletkezett. (Kar\u00e1tson D\u00e1vid a B\u00f6rzs\u00f6ny-pataki kaldera l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t a vulk\u00e1ni m\u0171k\u00f6d\u00e9s v\u00e9gs\u0151 szakasz\u00e1hoz k\u00f6ti.) A kaldera perem\u00e9n \u00fajabb kisebb vulk\u00e1ni centrumok keletkeztek. Ezen a ter\u00fcleten teh\u00e1t a t\u00e1j meghat\u00e1roz\u00f3 felsz\u00ednform\u00e1i ezek a kisebb, 400-600 m\u00e9ter magas vulk\u00e1ni k\u00fapok, melyek t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt nem vulk\u00e1ni t\u00f6rmel\u00e9kes-, hanem l\u00e1vak\u0151zetekb\u0151l \u00e1llnak. A benn\u00fck el\u0151fordul\u00f3, gyakran nagym\u00e9ret\u0171 krist\u00e1lyok alapj\u00e1n \u2013 ami megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti \u0151ket a magas-b\u00f6rzs\u00f6nyi l\u00e1v\u00e1kt\u00f3l \u2013 e k\u00fapokat sokan szubvulk\u00e1ni testnek vagy k\u00fcrt\u0151kit\u00f6lt\u00e9snek tartj\u00e1k. (Korp\u00e1s L\u00e1szl\u00f3 45 lakkolitot jelzett 1989-es t\u00e9rk\u00e9p\u00e9n.) A nyugati oldalon ezek a k\u00f6vetkez\u0151k: Hegyes-hegy, Tolm\u00e1cs-hegy, Nagy-Kopp\u00e1ny, Nagy-Sas-hegy, S\u00f3-hegy, Kopasz-hegy, Vastag-hegy, Nagy- \u00e9s Kis-Galla, Cs\u00e1k-hegy, S\u00e1kola-tet\u0151. (Ut\u00f3bbi kett\u0151 lakkolit, az el\u0151bbiek k\u00fcrt\u0151kit\u00f6lt\u00e9sek.) Meglep\u0151, hogy a vulk\u00e1ni k\u0151zetek \u00f6sszvastags\u00e1ga nem a hegys\u00e9g magasabb r\u00e9szein a legnagyobb, hanem a d\u00e9lnyugati monog\u00e9n vulk\u00e1ni form\u00e1k ter\u00fclet\u00e9n. Andezittel\u00e9rek a legszebben a keleti peremen (Magas-hegy, Csehv\u00e1r) emelkednek ki k\u00f6rnyezet\u00fckb\u0151l. Kar\u00e1tson D\u00e1vid ezzel szemben l\u00e1vad\u00f3mokk\u00e9nt \u00edrja le a fent szubvulk\u00e1ni testk\u00e9nt aposztrof\u00e1lt form\u00e1kat. A kaldera perem\u00e9n vagy belsej\u00e9ben ugyanis \u00fagynevezett poszt-kaldera l\u00e1vad\u00f3mok \u00e9p\u00fcltek (Kopp\u00e1ny- \u00e9s Galla-csoport, Cs\u00e1k-hegy, Hegyes-hegy, n\u00f3gr\u00e1di V\u00e1rhegy). \u00cdgy e form\u00e1k, m\u00e9g ott is, ahol a kalder\u00e1k feltehet\u0151en a m\u00e9lybe z\u00f6kkentek, az \u0151svulk\u00e1ni peremek fut\u00e1s\u00e1t jelezhetik. Szerinte az itteni l\u00e1v\u00e1k ki\u00f6ml\u00e9si k\u0151zetek, melyek eredetileg s\u0171r\u0171n folytak, ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben feltornyosultak, majd lassan h\u0171ltek ki, \u00edgy volt id\u0151 krist\u00e1lyaik megn\u00f6veked\u00e9s\u00e9re. Ily m\u00f3don j\u00f6ttek l\u00e9tre ezen a ter\u00fcleten l\u00e1vad\u00f3mok, viszk\u00f3zusabb l\u00e1va eset\u00e9ben dagad\u00f3k\u00fapok. Gyakori k\u0151zetalkot\u00f3inak, a biotit\u00e1sv\u00e1nyoknak a kora radiometrikus m\u00f3dszerrel \u00e1ltal\u00e1ban 14,5-15,5 milli\u00f3 \u00e9v, eszerint a vulk\u00e1noss\u00e1g \u00fajabb szakasz\u00e1r\u00f3l, egy szel\u00eddebb, l\u00e1va\u00f6nt\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9sr\u0151l van sz\u00f3. (Hozz\u00e1teszi, hogy a koradatok szerint, a korai szakaszban is voltak m\u00e1r l\u00e1vad\u00f3mok.) A K\u00e1mor szerinte id\u0151s, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg v\u00edz alatti l\u00e1vad\u00f3m, amelynek mai kiemelt cs\u00facs\u00e1t az egykori d\u00f3m (vagy l\u00e1va\u00e1rak) sz\u00e9tt\u00f6redezett, \u00fcled\u00e9kekkel keveredett anyaga alkotja. Az\u00e9rt a l\u00e1vad\u00f3m k\u0151zetek mellett al\u00e1rendelten el\u0151fordulnak ebb\u0151l az id\u0151szakb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3, er\u00f3zi\u00f3val felsz\u00ednre ker\u00fclt szubvulk\u00e1ni k\u0151zetek is. Kar\u00e1tson D\u00e1vid a l\u00e1vad\u00f3m-aktivit\u00e1s v\u00e9g\u00e9re teszi a Nyugati-B\u00f6rzs\u00f6nyben lezajlott hidroterm\u00e1lis \u00e9rcesed\u00e9st, mely az id\u0151sebb vulk\u00e1ni k\u0151zeteket jelent\u0151sen \u00e1talak\u00edtotta. Mindez Nagyb\u00f6rzs\u00f6nyt\u0151l keletre, a Magyar- \u00e9s a Nagy-Hideg-hegy k\u00f6z\u00f6tti m\u00e9lyed\u00e9sben \u2013 k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 7 n\u00e9gyzetkilom\u00e9teren \u2013 helyezkedik el. K\u0151zettanilag biotitos amfibold\u00e1cit \u00e9s amfibolos hiperszt\u00e9nandezit, amelynek hasad\u00e9kaiban a hidroterm\u00e1lis \u00e9rces tel\u00e9rek, gyakran csup\u00e1n reped\u00e9seket kit\u00f6lt\u0151 erek kialakultak. Legr\u00e9gebben \u00e9s legjobban a B\u00e1nyapusztai-, Kir\u00e1lyr\u00e9ti-, Fagyosasszony-tel\u00e9r ismert, amelyeken a k\u00f6z\u00e9pkorban jelent\u0151s b\u00e1ny\u00e1szat folyt. Egy r\u00e9sz\u00fck felsz\u00ednre is bukkan. A v\u00e9kony \u00e9s k\u00f6rnyezet\u00e9b\u0151l alig kiemelked\u0151 k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek felsz\u00ednform\u00e1l\u00f3 szerepe csek\u00e9ly, m\u00e9gis itt \u00e9rdekes, sz\u00ednez\u0151 elemek. A vulk\u00e1ni m\u0171k\u00f6d\u00e9s k\u00e9s\u0151i szakasza A vulkanizmus m\u00e9lt\u00f3 z\u00e1r\u00f3akkordja volt a hegys\u00e9g mai k\u00e9p\u00e9t ural\u00f3 magas-b\u00f6rzs\u00f6nyi r\u00e9tegvulk\u00e1n fel\u00e9p\u00fcl\u00e9se. Az \u00c9szaki-B\u00f6rzs\u00f6ny d\u00e9lebbi \u00edv\u00e9ben j\u00f3l felismerhet\u0151 a Kemence-pataki kaldera. Ennek belsej\u00e9ben van a Magas-B\u00f6rzs\u00f6ny r\u00e9tegvulk\u00e1ni k\u00fapja, mely andezit-agglomer\u00e1tumb\u00f3l \u00e9s v\u00e9kony l\u00e1vapadok sorozat\u00e1b\u00f3l \u00e9p\u00fcl fel. Maga a vulk\u00e1n eredetileg 12-14 kilom\u00e9ter \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 \u00e9s 1400 m\u00e9ter magas lehetett. K\u00f6zponti kr\u00e1tere a k\u00e9s\u0151bbiek folyam\u00e1n 3,7-5,5 kilom\u00e9ter \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 kalder\u00e1v\u00e1 form\u00e1l\u00f3dott (k\u00f6zponti vagy Fekete-pataki kaldera), mely nagyszer\u0171en rekonstru\u00e1lhat\u00f3. A kaldera perem\u00e9t k\u00f6r\u00edvbe rendez\u0151d\u0151 hegyvonulatok (keleten a Nagy-In\u00f3c \u2013 Korom-b\u00e9rc \u2013 Nagy-Hideg-hegy \u2013 \u00c9g\u00e9s-tet\u0151 \u2013 Cs\u00f3v\u00e1nyos \u2013 Magosfa \u2013 Mikl\u00f3s-tet\u0151, nyugaton Jancsi-hegy \u2013 Holl\u00f3-k\u0151 \u2013 K\u00f6vir\u00f3zs\u00e1s \u2013 V\u00e1r-b\u00e9rc \u2013 V\u00e1r-b\u00fckk \u2013 L\u00f3fark\u00fa-hegy \u2013 Magyar-hegy) jel\u00f6lik ki. Csaknem szab\u00e1lyos gerincgy\u0171r\u0171j\u00e9t \u00e9szakr\u00f3l a Fekete-patak r\u00e9selte \u00e1t. A kalder\u00e1nak csup\u00e1n a d\u00e9lnyugati pereme csorbul, amely m\u00e1r a B\u00f6rzs\u00f6ny-pataki kaldera r\u00e9sze. Magyarorsz\u00e1g leg\u00e9pebben megmaradt mioc\u00e9n kor\u00fa els\u0151dleges vulk\u00e1ni form\u00e1j\u00e1r\u00f3l m\u00e1r Cholnoky Jen\u0151 is, mint \u201eegyetlen nagy vulk\u00e1n romj\u00e1r\u00f3l\u201d tett eml\u00edt\u00e9st. Ilyen j\u00f3 megtart\u00e1s\u00fa kaldera a K\u00e1rp\u00e1tokban csak k\u00e9t…<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-292","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/vulkantura.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/292","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/vulkantura.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/vulkantura.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/vulkantura.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/vulkantura.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=292"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/vulkantura.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/292\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2309,"href":"https:\/\/vulkantura.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/292\/revisions\/2309"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/vulkantura.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=292"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}