{"id":294,"date":"2025-08-14T07:46:36","date_gmt":"2025-08-14T07:46:36","guid":{"rendered":"https:\/\/vulkantura.hu\/?page_id=294"},"modified":"2025-11-13T08:26:33","modified_gmt":"2025-11-13T08:26:33","slug":"a-borzsony-morfologiaja","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/vulkantura.hu\/?page_id=294","title":{"rendered":"A B\u00f6rzs\u00f6ny morfol\u00f3gi\u00e1ja"},"content":{"rendered":"\n<p class=\"has-text-align-center wp-block-paragraph\"><strong>A Magas-B\u00f6rzs\u00f6ny<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-left wp-block-paragraph\">A Magas-B\u00f6rzs\u00f6ny a hegys\u00e9g legmagasabb, k\u00f6zponti r\u00e9sze. \u00c9szakon \u00e9s keleten a Kemence-patak, nyugaton az Ipoly v\u00f6lgye, d\u00e9len a nagyb\u00f6rzs\u00f6nyi Hossz\u00fa-v\u00f6lgy \u2013 K\u00f3spallag \u2013 Szokolya vonallal hat\u00e1rolt. E t\u00f6mb legjellemz\u0151bb vonulata a Kemence-patak \u00e9s a Csarna (Fekete) -v\u00f6lgy tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1b\u00f3l kiindul\u00f3, nagyj\u00e1b\u00f3l \u00e9szak-d\u00e9li ir\u00e1ny\u00fa, mintegy 12 kilom\u00e9ter hossz\u00fa f\u0151gerinc, melynek kiemelked\u0151 pontjai a Mikl\u00f3s-tet\u0151 (724 m), a Magosfa (916 m), a Cs\u00f3v\u00e1nyos (938 m), a Nagy-Hideg-hegy (864 m) \u00e9s a Nagy-In\u00f3c (826 m). Ugyancsak a Magas-B\u00f6rzs\u00f6nyh\u00f6z tartozik a Fekete-v\u00f6lgy nyugati oldal\u00e1n h\u00faz\u00f3d\u00f3 nyolc kilom\u00e9ter hossz\u00fas\u00e1g\u00fa gerinc. A k\u00e9t gerinc k\u00f6zti katlan, azaz a Fekete-pataki kaldera felsz\u00edn\u00e9t \u00e9szaki lefoly\u00e1s\u00fa patakok szabdalj\u00e1k fel. A m\u00e9ly v\u00f6lgyek k\u00f6z\u00f6tti hegyh\u00e1tak cs\u00facsai mintegy 300 m\u00e9terrel alacsonyabbak a katlant k\u00f6r\u00fclz\u00e1r\u00f3 cs\u00facsokn\u00e1l. A f\u0151gerincb\u0151l a Cs\u00f3v\u00e1nyos k\u00f6r\u00fcl legyez\u0151 alakban &#8211; \u00e9szak \u00e9s kelet fel\u00e9 \u2013 oldalgerincek ereszkednek al\u00e1, amelyekb\u0151l 600-700 m\u00e9ter magas cs\u00facsok emelkednek ki. Az oldalgerincek k\u00f6z\u00f6tt a hegys\u00e9g k\u00fcls\u0151 pal\u00e1stj\u00e1n sugarasan futnak le a sebes foly\u00e1s\u00fa hegyi patakok. <br>A f\u0151gerinc a Nagy-In\u00f3ccal \u00e9s a Korom-b\u00e9rccel kezd\u0151dik, melyek tetej\u00e9n nagyon sz\u00e9p l\u00e1va\u00e1r-maradv\u00e1nyok vannak, melyek lapokra hasadozva pusztulnak, \u00edgy t\u00e1pl\u00e1lva az oldalukban l\u00e9v\u0151 k\u0151foly\u00e1sokat. A Nagy-Hideg-hegy hajdan kit\u00f6r\u00e9si centrum volt, pirox\u00e9nandezit-l\u00e1v\u00e1i a Magas-B\u00f6rzs\u00f6ny legfiatalabb m\u0171k\u00f6d\u00e9se sor\u00e1n t\u00f6rtek fel. R\u00e9tegvulk\u00e1ni fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171, az andezitagglomer\u00e1tum t\u00f6rmel\u00e9kes r\u00e9tegeit a l\u00e1vak\u0151zetek s\u00f6t\u00e9tebb padjai tagolj\u00e1k, melyek helyenk\u00e9nt pirox\u00e9nb\u0151l, helyenk\u00e9nt amfibolb\u00f3l tartalmaznak t\u00f6bbet. Tov\u00e1bb haladva az \u00c9g\u00e9s-tet\u0151 k\u00f6vetkezik, majd a Hangy\u00e1s-b\u00e9rcen \u00fajabb l\u00e1vapadok, melyek meredeken szakadnak le a kaldera belseje fel\u00e9. A Cs\u00f3v\u00e1nyos el\u0151tt l\u00e1that\u00f3k tal\u00e1n a legszebb krioplan\u00e1ci\u00f3s tornyok (Szab\u00f3-k\u00f6vek, Korona-k\u0151), illetve a Haramia-lyuk, mely a k\u00f6z\u00e9pkorban a v\u00e1rak k\u00f6zti jelz\u0151rendszer r\u00e9sze volt. A hegys\u00e9g legmagasabb pontja, a Cs\u00f3v\u00e1nyos (938 m) r\u00e9tegvulk\u00e1ni fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171 t\u00f6mbje hiperszt\u00e9nes biotitamfibolandezit agglomer\u00e1tumb\u00f3l \u00e1ll. Tetej\u00e9n 1979 \u00f3ta geod\u00e9ziai torony van, melyet a kir\u00e1ndul\u00f3k kil\u00e1t\u00f3k\u00e9nt haszn\u00e1lhatnak. A Cs\u00f3v\u00e1nyost\u00f3l \u00e9szaknyugatra a f\u0151gerincen el\u0151bb a Sask\u0151 (876 m), majd a Magosfa (916 m) impoz\u00e1ns cs\u00facsai k\u00f6vetkeznek, melyek anyaga szint\u00e9n r\u00e9tegvulk\u00e1ni fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171, amfibolos pirox\u00e9nandezit. A Magosfa k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n sz\u00e9p k\u0151tengerek l\u00e1that\u00f3k. Innen a gerinc meredeken megy le a Dosnya-nyeregbe, ahol pirox\u00e9nes amfibolandezit a f\u0151 k\u0151zetalkot\u00f3. Ez ut\u00e1n nyugat fel\u00e9 a Mikl\u00f3s-tet\u0151 (724 m) k\u00f6vetkezik, melynek amfibolos pirox\u00e9nandezitj\u00e9be, f\u0151k\u00e9nt a cs\u00facs d\u00e9lkeleti r\u00e9sz\u00e9n tel\u00e9rek (amfibolos biotitd\u00e1cit, biotitos z\u00f6ldamfibolandezit, amfibol-oxiandezit) nyomultak be. A cs\u00facson l\u00e1vapadok b\u00fajnak ki. A Mikl\u00f3s-tet\u0151 ut\u00e1n a gerinc \u00e9szakra fordul, \u00e9s a God\u00f3v\u00e1ron kereszt\u00fcl \u00e9ri el a Fekete-v\u00f6lgyet. A God\u00f3v\u00e1r (574 m) \u00e9s a Kis-Cs\u00f6rcs\u00f6le v\u00f6lgy\u00e9nek k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n igen id\u0151s r\u00e9tegvulk\u00e1ni \u00f6sszlet (biotit amfibolandezit \u00e9s agglomer\u00e1tumos tufa) tal\u00e1lhat\u00f3, emellett az itt f\u00e9szkel\u0151 parlagi sas miatt ezek fokozottan v\u00e9dett ter\u00fcletek.  <br>A Fekete-v\u00f6lgy nyugati oldal\u00e1n h\u00faz\u00f3d\u00f3 gerinc els\u0151 jelent\u0151sebb cs\u00facsa \u00e9szak fel\u0151l a Jancsi-hegy (586 m), majd a Holl\u00f3-k\u0151 (685 m), melyek f\u0151leg pirox\u00e9nes amfibolandezitb\u0151l \u00e1llnak. A Holl\u00f3-k\u0151 (mely Kar\u00e1tson D\u00e1vid szerint l\u00e1vad\u00f3m-felnyomul\u00e1s) oldal\u00e1ban sz\u00e9p krioplan\u00e1ci\u00f3s form\u00e1k alakultak ki. A gerinc \u00e9szakabbi szakasz\u00e1n (\u00d6k\u00f6r-orom, K\u00f6vir\u00f3zs\u00e1s) nagyon sz\u00e9p k\u0151tengerek l\u00e1that\u00f3k, m\u00edg a d\u00e9lebbi folytat\u00e1sba es\u0151 V\u00e1rb\u00fckk (743 m) \u00e9s Salg\u00f3v\u00e1r (715 m) amfibolos pirox\u00e9nandezitb\u0151l \u00e9p\u00fcl fel. A L\u00f3fark\u00fa (726 m) ut\u00e1n a gerinc d\u00e9lnyugatra fordul, \u00e9s a 714 m\u00e9ter magas Magyar-hegyen kereszt\u00fcl Nagyb\u00f6rzs\u00f6ny ir\u00e1ny\u00e1ba lealacsonyodik. A Magyar-hegy anyaga andezitagglomer\u00e1tum k\u00f6rnyezet\u0171 pirox\u00e9nes amfibolandezit.<br>Nagyon \u00e9rdekes \u00e9s sz\u00e9p a hajdani \u0151svulk\u00e1n kalder\u00e1j\u00e1nak belseje. A f\u0151gerinc alatt t\u00f6bb hely\u00fctt alakultak ki krioplan\u00e1ci\u00f3s l\u00e9pcs\u0151k, tal\u00e1n a legszebben a Nagy-In\u00f3c bels\u0151 oldal\u00e1n. A legimpoz\u00e1nsabb krioplan\u00e1ci\u00f3s tornyok (t\u00f6bb tucat) a Cs\u00f3v\u00e1nyos \u00e9s a Magosfa alatti r\u00e9szen vannak, k\u00f6z\u00fcl\u00fck is kiemelhet\u0151 az Olt\u00e1r-k\u0151, a K\u0151kors\u00f3 \u00e9s a T\u00f6r\u00e9s-k\u0151. A l\u00e1vak\u0151zetek apr\u00f3z\u00f3d\u00e1s\u00e1val k\u0151tengerek, k\u0151foly\u00e1sok keletkeztek a Nagy-In\u00f3c, a Nagy-Hideg-hegy, a Hangy\u00e1s-b\u00e9rc, a Mogyor\u00f3s-b\u00e9rc \u00e9s a Mikl\u00f3s-tet\u0151 oldal\u00e1ban.  A kaldera belsej\u00e9be t\u00f6bb oldalgerinc fut le (Pint\u00e9r-b\u00e9rc, Kuruc-b\u00e9rc, Hangy\u00e1s-b\u00e9rc, Mogyor\u00f3s-b\u00e9rc, Viski-b\u00e9rc, Sz\u00edvf\u00e1j\u00f3-b\u00e9rc, Szecsk\u0151-b\u00e9rc, S\u00e1t\u00e1n-b\u00e9rc, Drin\u00f3-b\u00e9rc), melyek anyaga f\u0151k\u00e9nt amfibolos pirox\u00e9nandezit. A Mogyor\u00f3s-b\u00e9rc \u00e9s a Viski-b\u00e9rc l\u00e1b\u00e1n\u00e1l a T\u0171zkigyulladt-r\u00e9t \u00e9s a Fekete-r\u00e9t k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n van az az 1-1,5 kilom\u00e9ter \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 k\u00fcrt\u0151kit\u00f6lt\u00e9s, melyb\u0151l sug\u00e1rir\u00e1nyban andezittel\u00e9rek futnak. Ilyen tel\u00e9r p\u00e9ld\u00e1ul a S\u00e1t\u00e1n-b\u00e9rc, a Drin\u00f3-b\u00e9rc \u00e9s a Szecsk\u0151-b\u00e9rc.<br>A b\u00f6rzs\u00f6nyi \u0151svulk\u00e1n k\u00fcls\u0151 r\u00e9sz\u00e9n l\u00e1vafoly\u00e1sok \u00e9s piroklasztikumok v\u00e1ltakoz\u00e1s\u00e1b\u00f3l \u00e9p\u00fclt fel a r\u00e9tegvulk\u00e1ni szerkezet, melyet az er\u00f3zi\u00f3 v\u00f6lgyekre \u00e9s gerincekre szeletelt. A nyugati gerincr\u0151l er\u00f3zi\u00f3s \u00e9s der\u00e1zi\u00f3s v\u00f6lgyekkel tagolt, sz\u00e9les hegyl\u00e1bfelsz\u00edn fokozatosan ereszkedik le az Ipoly teraszos v\u00f6lgy\u00e9re. Ebb\u0151l a Hegyes-hegy (436 m) pirox\u00e9nes amfibolandezit k\u00fcrt\u0151kit\u00f6lt\u00e9se emelkedik ki meredeken, majd t\u0151le \u00e9szakra a per\u0151cs\u00e9nyi k\u00fcrt\u0151kit\u00f6lt\u00e9s. Hasad\u00e9k ment\u00e9n nyomult a felsz\u00ednre a V\u00f6r\u00f6sm\u00e1rom pirox\u00e9ntartalm\u00fa amfibol-oxiandezitje, de ez mellett t\u00f6bb tel\u00e9r is fut e ter\u00fcleten. A Fekete-v\u00f6lgyt\u0151l keletre az \u00e9szak fel\u00e9 fut\u00f3 v\u00f6lgyek t\u00f6bbs\u00e9ge Kir\u00e1lyh\u00e1z\u00e1n\u00e1l egyes\u00fcl a Kemence-patakkal. Itt vannak olyan gerincek (Pl\u00e9ska-b\u00e9rc, Rakotty\u00e1s-b\u00e9rc), melyeket l\u00e1vanyelv v\u00e9d, \u00e9s annak d\u0151l\u00e9se k\u00f6zel egyir\u00e1ny\u00fa a gerinc lefut\u00e1s\u00e1val. M\u00e1s gerinceken a gerincvonalt\u00f3l elt\u00e9r\u0151 sz\u00f6g alatt h\u00faz\u00f3dik \u00e1t a r\u00e9tegvulk\u00e1ni fel\u00e9p\u00edt\u00e9s rendszere. Ebben az esetben a l\u00e1vak\u0151zet sokkal k\u00f6nnyebben kiprepar\u00e1l\u00f3dik, mint az agglomer\u00e1tumb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 andezit. K\u00e9s\u0151bb a l\u00e1va\u00e1rak a k\u00fclsz\u00edni letarol\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra lemezekre, darabokra hullanak sz\u00e9t, \u00e9s sokszor az eg\u00e9sz hegyoldalt el\u00e1rasztj\u00e1k k\u0151foly\u00e1ssal. A nagy darabokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 agglomer\u00e1tum nem esik \u00edgy sz\u00e9t, ez\u00e9rt ha m\u00e1ll\u00e1sa gyorsabb is, de darabjainak helyzeti energi\u00e1ja nehezebben szabadul fel, ez\u00e9rt a hegyoldalakban kiprepar\u00e1lt sziklasorokk\u00e9nt jelentkezik (Nagy-M\u00e1na). Ez a magyar\u00e1zata annak, hogy a Kemence-patakba a Cs\u00f3v\u00e1nyos-Mikl\u00f3s-tet\u0151 fel\u0151l indul\u00f3 v\u00f6lgyek csak keleti ir\u00e1nyb\u00f3l betorkoll\u00f3 patakokkal rendelkeznek. A v\u00f6lgyek k\u00f6z\u00f6tti gerincek nyugati oldalai laposabbak, kev\u00e9sb\u00e9 felt\u00e1rtak, m\u00edg a keleti oldalak meredekek, k\u0151foly\u00e1sosak, j\u00f3l felt\u00e1rtak. Ugyanez igaz a nyugati gerincr\u0151l lefut\u00f3 v\u00f6lgyekre is. A God\u00f3v\u00e1r alatt fut\u00f3 Kis-Cs\u00f6rcs\u00f6le-v\u00f6lgy\u00f6n t\u00fal a Mikl\u00f3s-b\u00e9rc, majd a Nagy-Cs\u00f6rcs\u00f6le-v\u00f6lgy siet le \u00e9szak fel\u00e9, hogy azt\u00e1n a Pl\u00e9ska-b\u00e9rc sz\u00e9les, lapos h\u00e1ta k\u00f6vetkezzen, melyet az eml\u00edtett pirox\u00e9nes, hiperszt\u00e9nes amfibolandezit l\u00e1vanyelv takar. A keletre k\u00f6vetkez\u0151 Nagy-Oros-b\u00e9rcr\u0151l nyugat fel\u00e9 szebbn\u00e9l-szebb k\u0151tar\u00e9jos gerincek (S\u0171r\u0171-patak-b\u00e9rc, Tam\u00e1sv\u00e1r-b\u00e9rc) futnak le a Dosnya-v\u00f6lgybe, k\u00f6zt\u00fck k\u0151foly\u00e1sos v\u00f6lgyekkel. A m\u00e1sik oldal (\u00d6rd\u00f6g-oldal) meredeken ereszkedik le a Bacsina-v\u00f6lgybe, melyt\u0151l keletre a Rakotty\u00e1s-b\u00e9rc (pirox\u00e9nes amfibolandezit) emelkedik ki, mely sz\u00e9les h\u00e1tk\u00e9nt ereszkedik le \u00e9szakra. Itt is a l\u00e1vanyelv d\u0151l\u00e9ssz\u00f6ge azonos a gerinc d\u0151l\u00e9ssz\u00f6g\u00e9vel, \u00edgy ez a b\u00e9rc nincs felszabdalva, de eml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3k krioplan\u00e1ci\u00f3s form\u00e1i (Rend-k\u00f6vek, Kopolya-k\u00f6vek). A Rakotty\u00e1s-b\u00e9rc t\u00faloldal\u00e1n a Nagy-M\u00e1na-b\u00e9rc (amfibolos pirox\u00e9nandezit) \u00e1ll, mely meredeken szakad le a m\u00e9lyen bev\u00e1g\u00f3dott R\u00f3zs\u00e1s-v\u00f6lgybe, melynek v\u00edzgy\u0171jt\u0151j\u00e9n \u00e9rintetlen a b\u00f6rzs\u00f6nyi erd\u0151. Az ezt k\u00f6vet\u0151 Pog\u00e1nyv\u00e1r m\u00e1r \u00fajra pirox\u00e9nes amfibolandezitb\u0151l \u00e9p\u00fcl fel. Fels\u0151 r\u00e9sz\u00e9n, a Varsa-tet\u0151 ir\u00e1ny\u00e1ban nagyon sok a krioplan\u00e1ci\u00f3s forma. Andezitagglomer\u00e1tum k\u00f6rnyezet\u00e9b\u0151l emelkedik ki a M\u00e1lna-hegy (769 m), melyt\u0151l keletre m\u00e1r csak a Dob\u00f3-b\u00e9rc \u00e9s a Kis-M\u00e1na-b\u00e9rc fut le a Kemence-patakhoz. Vulk\u00e1ni t\u00f6rmel\u00e9kb\u0151l \u00e9p\u00fclnek fel a Kir\u00e1lyr\u00e9ti-medence fel\u00e9 hosszan lefut\u00f3 gerincek, lejt\u0151k (Saj-k\u00fat-b\u00e9rc, Kecske-h\u00e1t-b\u00e9rc), melyekb\u0151l jellegzetes cs\u00facsok, egyedi r\u00e9tegvulk\u00e1ni romok (Magas-Tax, Darabos-hegy) dolgoz\u00f3dtak ki viszonylagos nagyobb kem\u00e9nys\u00e9g\u00fck miatt a k\u00f6rnyezet\u00fckb\u0151l. A Di\u00f3sjen\u0151, N\u00f3gr\u00e1d \u00e9s Kir\u00e1lyr\u00e9t k\u00f6zti ter\u00fclet lakkolitjai a B\u00f6rzs\u00f6ny nyugat fel\u00e9 val\u00f3 billen\u00e9s\u00e9vel ker\u00fcltek jobban a k\u00fcls\u0151 er\u0151k \u201ev\u00e9s\u0151j\u00e9nek\u201d munk\u00e1ja al\u00e1 (Csehv\u00e1r, Madaras-fa, B\u00e1r\u00e1ny-b\u00e9rc, Boros-hegy, \u00d3l-hegy, Meleg-hegy, stb.). A keleti oldalon nem alakult ki olyan sz\u00e9pen a hegyl\u00e1bfelsz\u00edn, mint nyugaton; itt a hegyek meredeken szakadnak le a N\u00f3gr\u00e1di-medenc\u00e9re. A Magas-B\u00f6rzs\u00f6nyb\u0151l d\u00e9lkelet fel\u00e9 tart\u00f3 gerincek (Sz\u00e9p-b\u00e9rc, Sz\u00e1raz-fa-b\u00e9rc) hegyl\u00e1bfelsz\u00ednk\u00e9nt ereszkednek le a D\u00e9li-B\u00f6rzs\u00f6ny ir\u00e1ny\u00e1ba. \u00c9rdekes ter\u00fclet a Nagy-In\u00f3c \u00e9s a Magyar-hegy k\u00f6z\u00f6tti vid\u00e9k, mely biotitos amfibold\u00e1citb\u00f3l \u00e1ll.  Az itt tal\u00e1lhat\u00f3 vulk\u00e1ni form\u00e1kat (Kuruc-b\u00e9rc, Nagy-Pog\u00e1ny) t\u00f6bb kutat\u00f3 szubvulk\u00e1ni testk\u00e9nt tartja sz\u00e1mon, m\u00edg Kar\u00e1tson D\u00e1vid l\u00e1vad\u00f3mokk\u00e9nt.      <\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-center wp-block-paragraph\"><strong>Az \u00c9szaki-B\u00f6rzs\u00f6ny<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-left wp-block-paragraph\">Az \u00c9szaki-B\u00f6rzs\u00f6nyt a Magas-B\u00f6rzs\u00f6nyt\u0151l a Kemence-patak v\u00e1lasztja el. Egym\u00e1st\u00f3l el\u00e9gg\u00e9 elt\u00e9r\u0151 fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171 hegycsoportokb\u00f3l \u00e1ll, melynek tagjai a K\u00e1mor (661 m), a K\u0151ember (609 m), a Bugyih\u00f3 (633 m), illetve a Nagy-v\u00f6lgyt\u0151l \u00e9szakra a Karajs\u00f3 (524 m), a dr\u00e9gelyi V\u00e1rhegy (444 m) \u00e9s a Dobog\u00f3-hegy (429 m).<br>A Kemence-patak v\u00f6lgy\u00e9t\u0151l \u00e9szakra es\u0151 hegyvid\u00e9k \u00e9szak fel\u00e9 fokozatosan alacsonyabb\u00e1 v\u00e1lva, cs\u00f6kken\u0151 t\u00e9rsz\u00ednnel simul bele az ott kifejl\u0151d\u00f6tt fed\u0151, illetve fek\u00fc k\u0151zetek t\u00e9rsz\u00edn\u00e9be. A Kemence-pataki kaldera maradv\u00e1nya j\u00f3l kivehet\u0151 a Kemence \u00e9s az Oroszi-Z\u00e1voz k\u00f6zti gerincben, melynek f\u0151bb cs\u00facsai a Lopona-f\u0151 (545 m), a Bugyih\u00f3 (633 m), az Oszlop\u00f3-f\u0151 (600 m) \u00e9s a Csurg\u00f3-fejezet (617 m). Az \u00fagynevezett Hegyh\u00e1t d\u00e9li lejt\u0151j\u00e9t nagyon kev\u00e9s v\u00f6lgy szabdalja, nyugat fel\u00e9 enyh\u00e9n hajlik. Ett\u0151l a gerinct\u0151l keletre, a Z\u00e1vozt\u00f3l \u00e9szakra, felsz\u00ednre nem jutott l\u00e1v\u00e1b\u00f3l szil\u00e1rdultak meg a K\u0151szirt (590 m), a K\u00e1mor (661 m), a Kir\u00e1ly-hegy (600 m), a K\u0151ember (609 m) \u00e9s a Karajs\u00f3 (524 m) szubvulk\u00e1ni form\u00e1i. \u00c9rdekess\u00e9g, hogy keletr\u0151l m\u00e9g egyetlen v\u00f6lgynek sem siker\u00fclt regresszi\u00f3val h\u00e1trav\u00e1g\u00f3dni \u00e9s elh\u00f3d\u00edtani a Kemence-patakot. Erre a Z\u00e1vozn\u00e1l lenne j\u00f3 alkalom, ahol a Kemence-patak majdnem kil\u00e9p a hegys\u00e9gb\u0151l, mikor 250 m\u00e9terre megk\u00f6zel\u00edti a v\u00edzv\u00e1laszt\u00f3t. A Dr\u00e9gelyv\u00e1r 444 m\u00e9teres cs\u00facsa agglomer\u00e1tumb\u00f3l \u00e1ll. Ez m\u00e1r a Nagy-v\u00f6lgy\u00f6n t\u00fali ter\u00fclet, a B\u00f6rzs\u00f6ny leg\u00e9szakabbi gerincvonulata. Keleti sz\u00e1rnya, a Pulya-hegy \u2013 K\u0151kapu \u2013 Kecske-b\u00e9rc \u2013 Dr\u00e9gelyv\u00e1r vonulat keletre keskenyed\u0151 \u00e9s ink\u00e1bb d\u00e9lnyugatra, a Nagy-v\u00f6lgy fel\u00e9 lejt\u0151s\u00f6d\u0151 felsz\u00edn. Az \u00e9szak fel\u00e9 tart\u00f3 v\u00f6lgyek csak a k\u00fcls\u0151 peremen kezd\u0151dnek, nem a gerincek alatt. A nyugati sz\u00e1rny, a Kalakocs-v\u00f6lgyig \u00e9s a Honti-szakad\u00e9kig egys\u00e9ges, alig feldarabolt, \u00e9szaknyugatra el\u00e9g er\u0151sen lejt\u0151s\u00f6d\u0151 felsz\u00edn. Fel\u00fclet\u00e9t Bernec\u00e9t\u0151l keletre a M\u00e9szdombon \u00e9s az Irtv\u00e1ny-hegyen vastagon bor\u00edtja a lajtam\u00e9szk\u0151 takar\u00f3ja.   <\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-center wp-block-paragraph\"><strong>A D\u00e9lnyugati-B\u00f6rzs\u00f6ny<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-left wp-block-paragraph\">A hegys\u00e9g Nagyb\u00f6rzs\u00f6ny \u2013 M\u00e1rianosztra, illetve az Ipoly k\u00f6z\u00f6tti r\u00e9sze D\u00e9lnyugati-B\u00f6rzs\u00f6ny n\u00e9ven k\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 el. Csak legmagasabb cs\u00facsa, a Nagy-Sas-hegy \u00e9ri el a 600 m\u00e9teres magass\u00e1got.  A t\u00f6bbi cs\u00facs (S\u00f3-hegy, Nagy-Kopp\u00e1ny, Kopasz-hegy, Tolm\u00e1cs-hegy, Nagy-Galla) valamivel alacsonyabb. <br>Az itt kialakult vulk\u00e1ni form\u00e1k eredet\u00fck szerint szubvulk\u00e1ni testek, k\u00fcrt\u0151maradv\u00e1nyok, lakkolitok. Kar\u00e1tson D\u00e1vid szerint l\u00e1vad\u00f3mok (Kar\u00e1tson D. 1997), vagyis els\u0151sorban l\u00e1vak\u0151zetekb\u0151l \u00e9p\u00fcltek fel, amelyet agglomer\u00e1tum vesz k\u00f6r\u00fcl. A Bezina-patak \u00e9s a Medres-patak k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3dik a Nagy-Sas-hegy (609 m), a S\u00f3-hegy (584 m), a Kopasz-hegy (508 m), a Vastag-hegy (497 m), a K\u00f6z\u00e9p-hegy (420 m) \u00e9s Sz\u00e9les-hegy (412 m) k\u00fapokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 sorozata, melyek biotit-pirox\u00e9n-amfibolandezitb\u0151l \u00e1llnak. A Bezina-patakt\u00f3l, illetve a Dam\u00e1sdi-patakt\u00f3l nyugatra tal\u00e1lhat\u00f3 vonulat f\u0151bb tagjai t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az Als\u00f3-Cik\u00f3-hegy (361 m), a Fels\u0151-Cik\u00f3-hegy (360 m), a Zuv\u00e1r (313 m), a Varj\u00fa-hegy (402 m), a Nagy-Galla (479 m), a S\u00e1kola-tet\u0151 (489 m), a Nagy-Kopp\u00e1ny (548 m), a R\u00f3th-hegy (432 m) \u00e9s a G\u00f6mb\u00f6ly\u0171-k\u0151 (509 m). Ezekn\u00e9l a f\u0151 k\u0151zetalkot\u00f3 \u00e1sv\u00e1nyok az amfibol, a pirox\u00e9n \u00e9s a biotit. Nagyirt\u00e1spuszt\u00e1t\u00f3l nyugatra \u00e9s \u00e9szaknyugatra a jelent\u0151s k\u00fcrt\u0151kit\u00f6lt\u00e9sek vagy l\u00e1vad\u00f3mok a Nagy-Gyerty\u00e1nos (511 m), a Tolm\u00e1cs-hegy (528 m) \u00e9s a Hegyes-hegy-orom (571 m), ut\u00f3bbin\u00e1l nagy mennyis\u00e9gben m\u00e1r piroklasztikumok is jelen vannak.      <\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-center wp-block-paragraph\"><strong>A D\u00e9li-B\u00f6rzs\u00f6ny<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-left wp-block-paragraph\">A D\u00e9li-B\u00f6rzs\u00f6nyt nyugaton a B\u0151szobi- \u00e9s a Medres-patak, \u00e9szakon a K\u00f3spallagi- \u00e9s a M\u00e1rianosztrai-medence, keleten a Katalin-v\u00f6lgy, d\u00e9len a Duna hat\u00e1rolja, ahov\u00e1 a Szent Mih\u00e1ly-hegy meredek sziklafallal zuhan al\u00e1. A hegycsoport legmagasabb pontjai a Hegyes-tet\u0151, a Szent Mih\u00e1ly-hegy \u00e9s a G\u00e1l-hegy. <br>A D\u00e9li-B\u00f6rzs\u00f6ny fel\u00e9p\u00edt\u00e9se bonyolult, az \u00fcled\u00e9kes \u00e9s a vulk\u00e1ni k\u0151zetek szesz\u00e9lyesen helyezkednek el ter\u00fclet\u00e9n. A Visegr\u00e1di-hegys\u00e9gr\u0151l, a Duna \u00e1ltal lev\u00e1lasztott Hegyes-tet\u0151 (482 m) \u00e9s Szent Mih\u00e1ly-hegy (484 m) j\u00f3r\u00e9szt pirox\u00e9nandezitb\u0151l \u00e1ll, de a Dun\u00e1ra n\u00e9z\u0151 oldal\u00e1ban megjelennek lajtam\u00e9szk\u0151 foszl\u00e1nyok is. Itt tal\u00e1lhat\u00f3 a B\u00f6rzs\u00f6ny legnagyobb barlangja, a Remete-barlang. A v\u00edzv\u00e1laszt\u00f3 keleten h\u00faz\u00f3dik, ez\u00e9rt a Nagymarosra fut\u00f3 v\u00f6lgyek r\u00f6videbbek (Templom-v\u00f6lgy), m\u00edg a Zebeg\u00e9nybe fut\u00f3k (Bodz\u00e1s-v\u00f6lgy, Katlan-v\u00f6lgy) hosszabbak. Az \u00e9szaki r\u00e9szen egyre gyakrabban jelenik meg a lajtam\u00e9szk\u0151 (Feh\u00e9r-hegy, T\u00f6r\u00f6kmez\u0151). Keletre a Mosom-patak \u00e9s a Morg\u00f3-patak v\u00f6lgye k\u00f6z\u00f6tt a Kelemen-hegy (361 m) \u00e9s a G\u00e1l-hegy (377 m) r\u00f6gei tal\u00e1lhat\u00f3k. Az itt \u00e1ll\u00f3 Nagy-K\u0151szikla-hegyhez (346 m) kapcsolhat\u00f3 a korai vulk\u00e1ni szakasz kalder\u00e1ja (Kar\u00e1tson D. 1997), illetve ett\u0151l, \u00e9s az im\u00e9nt t\u00e1rgyalt Szent Mih\u00e1ly-hegyt\u0151l \u00e9szakra es\u0151 ter\u00fcletre helyezhet\u0151k a korai vulkanizmus kalderaroncsai (Magasr\u00e9t, Pusztatorony, B\u00f6rzs\u00f6nyliget, Magyark\u00fat). A Morg\u00f3-patak \u00e9s a Les-patak k\u00f6z\u00f6tt a kismarosi K\u00e1ll\u00f3 (244 m) \u00e9s a Kir\u00e1ly-k\u0151 (254 m) amfibolos, pirox\u00e9nes andezittufa t\u00f6mbjei vannak, melyek \u00e9szak fel\u00e9 belesimulnak a Szokolyai-medenc\u00e9be. A medence felett, a Les-v\u00f6lgy \u00e9s a Katalin-v\u00f6lgy k\u00f6z\u00f6tt magasodik a Nagy-K\u0151-hegy (383 m) \u00e9s a Magas-hegy (337 m) alkotta gerinc, mely egykoron kalderaperem volt. A Katalin-v\u00f6lgyt\u0151l keletre m\u00e1r csak a Fenyves-hegy vulk\u00e1ni eredet\u0171.              <br>A kismedenc\u00e9k k\u00f6z\u00fcl a legkev\u00e9sb\u00e9 tagolt a M\u00e1rianosztrai-medence, mely d\u00e9lnyugat-d\u00e9lkelet fel\u00e9 er\u0151sen nyitott. \u00c9szakr\u00f3l \u00e9s nyugatr\u00f3l vulk\u00e1ni k\u00fapok hat\u00e1rolj\u00e1k. A medence d\u00e9lnyugati kij\u00e1r\u00f3ja, a Dam\u00e1sdi-patak v\u00f6lgye k\u00e9t nagy andezitb\u0151l fel\u00e9p\u00fcl\u0151 hegy, a Zuv\u00e1r \u00e9s a Cs\u00e1k-hegy k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1g\u00f3dott be. A Cs\u00e1k-hegyet \u2013 mely k\u00e9tf\u00e9le t\u00edpus\u00fa andezitb\u0151l, \u00e9s d\u00e1citb\u00f3l \u00e9p\u00fcl fel \u2013 \u00f6sszetett lakkolitnak tartj\u00e1k, de Kar\u00e1tson D\u00e1vid szerint ez is l\u00e1vad\u00f3m (Kar\u00e1tson D. 1997). A K\u00f3spallagi-medence a keleten emelked\u0151 Fekete-hegy (480 m), az \u00e9szaki Sz\u00e9p-b\u00e9rc (632 m), a nyugati Kopasz-hegy (508 m) \u00e9s Als\u00f3-hegy (351 m) k\u00f6z\u00f6tt helyezkedik el, d\u00e9l fel\u00e9 nyitott. A medenc\u00e9hez tartozik a kisin\u00f3ci kis \u00f6b\u00f6l is. A Kir\u00e1lyr\u00e9ti-medence perem\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 magass\u00e1g\u00fa andezit-r\u00f6g\u00f6k emelkednek, d\u00e9li kij\u00e1r\u00f3ja a sz\u0171k Morg\u00f3-patak v\u00f6lgye. A K\u00f3spallagi-medence \u00e9s a Szokolyai-medence k\u00f6z\u00f6tt emelkedik a Pap-hegy lakkolitja, mely biotit-amfibolandezit l\u00e1vak\u0151zetb\u0151l \u00e1ll. A b\u00f6rzs\u00f6nyi kismedenc\u00e9k k\u00f6z\u00fcl a Szokolyai-medence a legink\u00e1bb felszabdalt. Itt a f\u00far\u00e1sok 200 m\u00e9ter vastags\u00e1gban har\u00e1ntolt\u00e1k a vulkanizmus el\u0151tt lerak\u00f3dott agyagos, homokos \u00fcled\u00e9keket. Kuri\u00f3zumnak sz\u00e1m\u00edt a f\u00far\u00e1sokkal felfedezett olajpala \u00e9s a diat\u00f3maf\u00f6ld. A vulk\u00e1ni m\u0171k\u00f6d\u00e9s ut\u00e1ni tengerel\u00f6nt\u00e9s lajtam\u00e9szk\u00f6vet hagyott h\u00e1tra. Hasonl\u00f3 m\u00f3don keverednek az \u00fcled\u00e9kes \u00e9s vulk\u00e1ni k\u0151zetek Magyark\u00fat k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n. Itt a lajtam\u00e9szk\u0151 mellett, v\u00edzben lerak\u00f3dott vulk\u00e1ni tuf\u00e1t \u00e9s agglomer\u00e1tumot, illetve legalul kvarckavicsr\u00e9teget lehet tanulm\u00e1nyozni.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-right wp-block-paragraph\">\u00d6ssze\u00e1ll\u00edtotta: Kenyeres Oszk\u00e1r<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A Magas-B\u00f6rzs\u00f6ny A Magas-B\u00f6rzs\u00f6ny a hegys\u00e9g legmagasabb, k\u00f6zponti r\u00e9sze. \u00c9szakon \u00e9s keleten a Kemence-patak, nyugaton az Ipoly v\u00f6lgye, d\u00e9len a nagyb\u00f6rzs\u00f6nyi Hossz\u00fa-v\u00f6lgy \u2013 K\u00f3spallag \u2013 Szokolya vonallal hat\u00e1rolt. E t\u00f6mb legjellemz\u0151bb vonulata a Kemence-patak \u00e9s a Csarna (Fekete) -v\u00f6lgy tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1b\u00f3l kiindul\u00f3, nagyj\u00e1b\u00f3l \u00e9szak-d\u00e9li ir\u00e1ny\u00fa, mintegy 12 kilom\u00e9ter hossz\u00fa f\u0151gerinc, melynek kiemelked\u0151 pontjai a Mikl\u00f3s-tet\u0151 (724 m), a Magosfa (916 m), a Cs\u00f3v\u00e1nyos (938 m), a Nagy-Hideg-hegy (864 m) \u00e9s a Nagy-In\u00f3c (826 m). Ugyancsak a Magas-B\u00f6rzs\u00f6nyh\u00f6z tartozik a Fekete-v\u00f6lgy nyugati oldal\u00e1n h\u00faz\u00f3d\u00f3 nyolc kilom\u00e9ter hossz\u00fas\u00e1g\u00fa gerinc. A k\u00e9t gerinc k\u00f6zti katlan, azaz a Fekete-pataki kaldera felsz\u00edn\u00e9t \u00e9szaki lefoly\u00e1s\u00fa patakok szabdalj\u00e1k fel. A m\u00e9ly v\u00f6lgyek k\u00f6z\u00f6tti hegyh\u00e1tak cs\u00facsai mintegy 300 m\u00e9terrel alacsonyabbak a katlant k\u00f6r\u00fclz\u00e1r\u00f3 cs\u00facsokn\u00e1l. A f\u0151gerincb\u0151l a Cs\u00f3v\u00e1nyos k\u00f6r\u00fcl legyez\u0151 alakban &#8211; \u00e9szak \u00e9s kelet fel\u00e9 \u2013 oldalgerincek ereszkednek al\u00e1, amelyekb\u0151l 600-700 m\u00e9ter magas cs\u00facsok emelkednek ki. Az oldalgerincek k\u00f6z\u00f6tt a hegys\u00e9g k\u00fcls\u0151 pal\u00e1stj\u00e1n sugarasan futnak le a sebes foly\u00e1s\u00fa hegyi patakok. A f\u0151gerinc a Nagy-In\u00f3ccal \u00e9s a Korom-b\u00e9rccel kezd\u0151dik, melyek tetej\u00e9n nagyon sz\u00e9p l\u00e1va\u00e1r-maradv\u00e1nyok vannak, melyek lapokra hasadozva pusztulnak, \u00edgy t\u00e1pl\u00e1lva az oldalukban l\u00e9v\u0151 k\u0151foly\u00e1sokat. A Nagy-Hideg-hegy hajdan kit\u00f6r\u00e9si centrum volt, pirox\u00e9nandezit-l\u00e1v\u00e1i a Magas-B\u00f6rzs\u00f6ny legfiatalabb m\u0171k\u00f6d\u00e9se sor\u00e1n t\u00f6rtek fel. R\u00e9tegvulk\u00e1ni fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171, az andezitagglomer\u00e1tum t\u00f6rmel\u00e9kes r\u00e9tegeit a l\u00e1vak\u0151zetek s\u00f6t\u00e9tebb padjai tagolj\u00e1k, melyek helyenk\u00e9nt pirox\u00e9nb\u0151l, helyenk\u00e9nt amfibolb\u00f3l tartalmaznak t\u00f6bbet. Tov\u00e1bb haladva az \u00c9g\u00e9s-tet\u0151 k\u00f6vetkezik, majd a Hangy\u00e1s-b\u00e9rcen \u00fajabb l\u00e1vapadok, melyek meredeken szakadnak le a kaldera belseje fel\u00e9. A Cs\u00f3v\u00e1nyos el\u0151tt l\u00e1that\u00f3k tal\u00e1n a legszebb krioplan\u00e1ci\u00f3s tornyok (Szab\u00f3-k\u00f6vek, Korona-k\u0151), illetve a Haramia-lyuk, mely a k\u00f6z\u00e9pkorban a v\u00e1rak k\u00f6zti jelz\u0151rendszer r\u00e9sze volt. A hegys\u00e9g legmagasabb pontja, a Cs\u00f3v\u00e1nyos (938 m) r\u00e9tegvulk\u00e1ni fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171 t\u00f6mbje hiperszt\u00e9nes biotitamfibolandezit agglomer\u00e1tumb\u00f3l \u00e1ll. Tetej\u00e9n 1979 \u00f3ta geod\u00e9ziai torony van, melyet a kir\u00e1ndul\u00f3k kil\u00e1t\u00f3k\u00e9nt haszn\u00e1lhatnak. A Cs\u00f3v\u00e1nyost\u00f3l \u00e9szaknyugatra a f\u0151gerincen el\u0151bb a Sask\u0151 (876 m), majd a Magosfa (916 m) impoz\u00e1ns cs\u00facsai k\u00f6vetkeznek, melyek anyaga szint\u00e9n r\u00e9tegvulk\u00e1ni fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171, amfibolos pirox\u00e9nandezit. A Magosfa k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n sz\u00e9p k\u0151tengerek l\u00e1that\u00f3k. Innen a gerinc meredeken megy le a Dosnya-nyeregbe, ahol pirox\u00e9nes amfibolandezit a f\u0151 k\u0151zetalkot\u00f3. Ez ut\u00e1n nyugat fel\u00e9 a Mikl\u00f3s-tet\u0151 (724 m) k\u00f6vetkezik, melynek amfibolos pirox\u00e9nandezitj\u00e9be, f\u0151k\u00e9nt a cs\u00facs d\u00e9lkeleti r\u00e9sz\u00e9n tel\u00e9rek (amfibolos biotitd\u00e1cit, biotitos z\u00f6ldamfibolandezit, amfibol-oxiandezit) nyomultak be. A cs\u00facson l\u00e1vapadok b\u00fajnak ki. A Mikl\u00f3s-tet\u0151 ut\u00e1n a gerinc \u00e9szakra fordul, \u00e9s a God\u00f3v\u00e1ron kereszt\u00fcl \u00e9ri el a Fekete-v\u00f6lgyet. A God\u00f3v\u00e1r (574 m) \u00e9s a Kis-Cs\u00f6rcs\u00f6le v\u00f6lgy\u00e9nek k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n igen id\u0151s r\u00e9tegvulk\u00e1ni \u00f6sszlet (biotit amfibolandezit \u00e9s agglomer\u00e1tumos tufa) tal\u00e1lhat\u00f3, emellett az itt f\u00e9szkel\u0151 parlagi sas miatt ezek fokozottan v\u00e9dett ter\u00fcletek. A Fekete-v\u00f6lgy nyugati oldal\u00e1n h\u00faz\u00f3d\u00f3 gerinc els\u0151 jelent\u0151sebb cs\u00facsa \u00e9szak fel\u0151l a Jancsi-hegy (586 m), majd a Holl\u00f3-k\u0151 (685 m), melyek f\u0151leg pirox\u00e9nes amfibolandezitb\u0151l \u00e1llnak. A Holl\u00f3-k\u0151 (mely Kar\u00e1tson D\u00e1vid szerint l\u00e1vad\u00f3m-felnyomul\u00e1s) oldal\u00e1ban sz\u00e9p krioplan\u00e1ci\u00f3s form\u00e1k alakultak ki. A gerinc \u00e9szakabbi szakasz\u00e1n (\u00d6k\u00f6r-orom, K\u00f6vir\u00f3zs\u00e1s) nagyon sz\u00e9p k\u0151tengerek l\u00e1that\u00f3k, m\u00edg a d\u00e9lebbi folytat\u00e1sba es\u0151 V\u00e1rb\u00fckk (743 m) \u00e9s Salg\u00f3v\u00e1r (715 m) amfibolos pirox\u00e9nandezitb\u0151l \u00e9p\u00fcl fel. A L\u00f3fark\u00fa (726 m) ut\u00e1n a gerinc d\u00e9lnyugatra fordul, \u00e9s a 714 m\u00e9ter magas Magyar-hegyen kereszt\u00fcl Nagyb\u00f6rzs\u00f6ny ir\u00e1ny\u00e1ba lealacsonyodik. A Magyar-hegy anyaga andezitagglomer\u00e1tum k\u00f6rnyezet\u0171 pirox\u00e9nes amfibolandezit.Nagyon \u00e9rdekes \u00e9s sz\u00e9p a hajdani \u0151svulk\u00e1n kalder\u00e1j\u00e1nak belseje. A f\u0151gerinc alatt t\u00f6bb hely\u00fctt alakultak ki krioplan\u00e1ci\u00f3s l\u00e9pcs\u0151k, tal\u00e1n a legszebben a Nagy-In\u00f3c bels\u0151 oldal\u00e1n. A legimpoz\u00e1nsabb krioplan\u00e1ci\u00f3s tornyok (t\u00f6bb tucat) a Cs\u00f3v\u00e1nyos \u00e9s a Magosfa alatti r\u00e9szen vannak, k\u00f6z\u00fcl\u00fck is kiemelhet\u0151 az Olt\u00e1r-k\u0151, a K\u0151kors\u00f3 \u00e9s a T\u00f6r\u00e9s-k\u0151. A l\u00e1vak\u0151zetek apr\u00f3z\u00f3d\u00e1s\u00e1val k\u0151tengerek, k\u0151foly\u00e1sok keletkeztek a Nagy-In\u00f3c, a Nagy-Hideg-hegy, a Hangy\u00e1s-b\u00e9rc, a Mogyor\u00f3s-b\u00e9rc \u00e9s a Mikl\u00f3s-tet\u0151 oldal\u00e1ban. A kaldera belsej\u00e9be t\u00f6bb oldalgerinc fut le (Pint\u00e9r-b\u00e9rc, Kuruc-b\u00e9rc, Hangy\u00e1s-b\u00e9rc, Mogyor\u00f3s-b\u00e9rc, Viski-b\u00e9rc, Sz\u00edvf\u00e1j\u00f3-b\u00e9rc, Szecsk\u0151-b\u00e9rc, S\u00e1t\u00e1n-b\u00e9rc, Drin\u00f3-b\u00e9rc), melyek anyaga f\u0151k\u00e9nt amfibolos pirox\u00e9nandezit. A Mogyor\u00f3s-b\u00e9rc \u00e9s a Viski-b\u00e9rc l\u00e1b\u00e1n\u00e1l a T\u0171zkigyulladt-r\u00e9t \u00e9s a Fekete-r\u00e9t k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n van az az 1-1,5 kilom\u00e9ter \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 k\u00fcrt\u0151kit\u00f6lt\u00e9s, melyb\u0151l sug\u00e1rir\u00e1nyban andezittel\u00e9rek futnak. Ilyen tel\u00e9r p\u00e9ld\u00e1ul a S\u00e1t\u00e1n-b\u00e9rc, a Drin\u00f3-b\u00e9rc \u00e9s a Szecsk\u0151-b\u00e9rc.A b\u00f6rzs\u00f6nyi \u0151svulk\u00e1n k\u00fcls\u0151 r\u00e9sz\u00e9n l\u00e1vafoly\u00e1sok \u00e9s piroklasztikumok v\u00e1ltakoz\u00e1s\u00e1b\u00f3l \u00e9p\u00fclt fel a r\u00e9tegvulk\u00e1ni szerkezet, melyet az er\u00f3zi\u00f3 v\u00f6lgyekre \u00e9s gerincekre szeletelt. A nyugati gerincr\u0151l er\u00f3zi\u00f3s \u00e9s der\u00e1zi\u00f3s v\u00f6lgyekkel tagolt, sz\u00e9les hegyl\u00e1bfelsz\u00edn fokozatosan ereszkedik le az Ipoly teraszos v\u00f6lgy\u00e9re. Ebb\u0151l a Hegyes-hegy (436 m) pirox\u00e9nes amfibolandezit k\u00fcrt\u0151kit\u00f6lt\u00e9se emelkedik ki meredeken, majd t\u0151le \u00e9szakra a per\u0151cs\u00e9nyi k\u00fcrt\u0151kit\u00f6lt\u00e9s. Hasad\u00e9k ment\u00e9n nyomult a felsz\u00ednre a V\u00f6r\u00f6sm\u00e1rom pirox\u00e9ntartalm\u00fa amfibol-oxiandezitje, de ez mellett t\u00f6bb tel\u00e9r is fut e ter\u00fcleten. A Fekete-v\u00f6lgyt\u0151l keletre az \u00e9szak fel\u00e9 fut\u00f3 v\u00f6lgyek t\u00f6bbs\u00e9ge Kir\u00e1lyh\u00e1z\u00e1n\u00e1l egyes\u00fcl a Kemence-patakkal. Itt vannak olyan gerincek (Pl\u00e9ska-b\u00e9rc, Rakotty\u00e1s-b\u00e9rc), melyeket l\u00e1vanyelv v\u00e9d, \u00e9s annak d\u0151l\u00e9se k\u00f6zel egyir\u00e1ny\u00fa a gerinc lefut\u00e1s\u00e1val. M\u00e1s gerinceken a gerincvonalt\u00f3l elt\u00e9r\u0151 sz\u00f6g alatt h\u00faz\u00f3dik \u00e1t a r\u00e9tegvulk\u00e1ni fel\u00e9p\u00edt\u00e9s rendszere. Ebben az esetben a l\u00e1vak\u0151zet sokkal k\u00f6nnyebben kiprepar\u00e1l\u00f3dik, mint az agglomer\u00e1tumb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 andezit. K\u00e9s\u0151bb a l\u00e1va\u00e1rak a k\u00fclsz\u00edni letarol\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra lemezekre, darabokra hullanak sz\u00e9t, \u00e9s sokszor az eg\u00e9sz hegyoldalt el\u00e1rasztj\u00e1k k\u0151foly\u00e1ssal. A nagy darabokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 agglomer\u00e1tum nem esik \u00edgy sz\u00e9t, ez\u00e9rt ha m\u00e1ll\u00e1sa gyorsabb is, de darabjainak helyzeti energi\u00e1ja nehezebben szabadul fel, ez\u00e9rt a hegyoldalakban kiprepar\u00e1lt sziklasorokk\u00e9nt jelentkezik (Nagy-M\u00e1na). Ez a magyar\u00e1zata annak, hogy a Kemence-patakba a Cs\u00f3v\u00e1nyos-Mikl\u00f3s-tet\u0151 fel\u0151l indul\u00f3 v\u00f6lgyek csak keleti ir\u00e1nyb\u00f3l betorkoll\u00f3 patakokkal rendelkeznek. A v\u00f6lgyek k\u00f6z\u00f6tti gerincek nyugati oldalai laposabbak, kev\u00e9sb\u00e9 felt\u00e1rtak, m\u00edg a keleti oldalak meredekek, k\u0151foly\u00e1sosak, j\u00f3l felt\u00e1rtak. Ugyanez igaz a nyugati gerincr\u0151l lefut\u00f3 v\u00f6lgyekre is. A God\u00f3v\u00e1r alatt fut\u00f3 Kis-Cs\u00f6rcs\u00f6le-v\u00f6lgy\u00f6n t\u00fal a Mikl\u00f3s-b\u00e9rc, majd a Nagy-Cs\u00f6rcs\u00f6le-v\u00f6lgy siet le \u00e9szak fel\u00e9, hogy azt\u00e1n a Pl\u00e9ska-b\u00e9rc sz\u00e9les, lapos h\u00e1ta k\u00f6vetkezzen, melyet az eml\u00edtett pirox\u00e9nes, hiperszt\u00e9nes amfibolandezit l\u00e1vanyelv takar. A keletre k\u00f6vetkez\u0151 Nagy-Oros-b\u00e9rcr\u0151l nyugat fel\u00e9 szebbn\u00e9l-szebb k\u0151tar\u00e9jos gerincek (S\u0171r\u0171-patak-b\u00e9rc, Tam\u00e1sv\u00e1r-b\u00e9rc) futnak le a Dosnya-v\u00f6lgybe, k\u00f6zt\u00fck k\u0151foly\u00e1sos v\u00f6lgyekkel. A m\u00e1sik oldal (\u00d6rd\u00f6g-oldal) meredeken ereszkedik le a Bacsina-v\u00f6lgybe, melyt\u0151l keletre a Rakotty\u00e1s-b\u00e9rc (pirox\u00e9nes amfibolandezit) emelkedik ki, mely sz\u00e9les h\u00e1tk\u00e9nt ereszkedik le \u00e9szakra. Itt is a l\u00e1vanyelv d\u0151l\u00e9ssz\u00f6ge azonos a gerinc d\u0151l\u00e9ssz\u00f6g\u00e9vel, \u00edgy ez a b\u00e9rc nincs felszabdalva, de eml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3k krioplan\u00e1ci\u00f3s form\u00e1i (Rend-k\u00f6vek, Kopolya-k\u00f6vek). A Rakotty\u00e1s-b\u00e9rc t\u00faloldal\u00e1n a Nagy-M\u00e1na-b\u00e9rc (amfibolos pirox\u00e9nandezit) \u00e1ll, mely meredeken szakad le a m\u00e9lyen bev\u00e1g\u00f3dott R\u00f3zs\u00e1s-v\u00f6lgybe, melynek v\u00edzgy\u0171jt\u0151j\u00e9n \u00e9rintetlen a b\u00f6rzs\u00f6nyi erd\u0151. Az ezt k\u00f6vet\u0151 Pog\u00e1nyv\u00e1r m\u00e1r \u00fajra pirox\u00e9nes amfibolandezitb\u0151l \u00e9p\u00fcl fel. Fels\u0151 r\u00e9sz\u00e9n, a Varsa-tet\u0151 ir\u00e1ny\u00e1ban nagyon sok a krioplan\u00e1ci\u00f3s forma. Andezitagglomer\u00e1tum k\u00f6rnyezet\u00e9b\u0151l emelkedik ki a M\u00e1lna-hegy (769 m), melyt\u0151l keletre m\u00e1r csak a Dob\u00f3-b\u00e9rc \u00e9s a Kis-M\u00e1na-b\u00e9rc fut le a Kemence-patakhoz. Vulk\u00e1ni t\u00f6rmel\u00e9kb\u0151l \u00e9p\u00fclnek fel a Kir\u00e1lyr\u00e9ti-medence fel\u00e9 hosszan lefut\u00f3 gerincek, lejt\u0151k (Saj-k\u00fat-b\u00e9rc, Kecske-h\u00e1t-b\u00e9rc), melyekb\u0151l jellegzetes cs\u00facsok, egyedi r\u00e9tegvulk\u00e1ni romok (Magas-Tax, Darabos-hegy) dolgoz\u00f3dtak ki viszonylagos nagyobb kem\u00e9nys\u00e9g\u00fck miatt a k\u00f6rnyezet\u00fckb\u0151l. A Di\u00f3sjen\u0151, N\u00f3gr\u00e1d \u00e9s Kir\u00e1lyr\u00e9t k\u00f6zti ter\u00fclet lakkolitjai a B\u00f6rzs\u00f6ny nyugat fel\u00e9 val\u00f3 billen\u00e9s\u00e9vel ker\u00fcltek jobban a k\u00fcls\u0151 er\u0151k \u201ev\u00e9s\u0151j\u00e9nek\u201d munk\u00e1ja al\u00e1 (Csehv\u00e1r, Madaras-fa, B\u00e1r\u00e1ny-b\u00e9rc, Boros-hegy, \u00d3l-hegy, Meleg-hegy, stb.). A keleti oldalon nem alakult ki olyan sz\u00e9pen a hegyl\u00e1bfelsz\u00edn, mint nyugaton; itt a hegyek meredeken szakadnak le a N\u00f3gr\u00e1di-medenc\u00e9re. A Magas-B\u00f6rzs\u00f6nyb\u0151l d\u00e9lkelet fel\u00e9 tart\u00f3 gerincek (Sz\u00e9p-b\u00e9rc, Sz\u00e1raz-fa-b\u00e9rc) hegyl\u00e1bfelsz\u00ednk\u00e9nt ereszkednek le a D\u00e9li-B\u00f6rzs\u00f6ny ir\u00e1ny\u00e1ba. \u00c9rdekes ter\u00fclet a Nagy-In\u00f3c \u00e9s a Magyar-hegy k\u00f6z\u00f6tti vid\u00e9k, mely biotitos amfibold\u00e1citb\u00f3l \u00e1ll. Az itt tal\u00e1lhat\u00f3 vulk\u00e1ni form\u00e1kat (Kuruc-b\u00e9rc, Nagy-Pog\u00e1ny) t\u00f6bb kutat\u00f3 szubvulk\u00e1ni testk\u00e9nt tartja sz\u00e1mon, m\u00edg Kar\u00e1tson D\u00e1vid l\u00e1vad\u00f3mokk\u00e9nt. Az \u00c9szaki-B\u00f6rzs\u00f6ny Az \u00c9szaki-B\u00f6rzs\u00f6nyt a Magas-B\u00f6rzs\u00f6nyt\u0151l a Kemence-patak v\u00e1lasztja el. Egym\u00e1st\u00f3l el\u00e9gg\u00e9 elt\u00e9r\u0151 fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171 hegycsoportokb\u00f3l \u00e1ll, melynek tagjai a K\u00e1mor (661 m), a K\u0151ember (609 m), a Bugyih\u00f3 (633 m), illetve a Nagy-v\u00f6lgyt\u0151l \u00e9szakra a Karajs\u00f3 (524 m), a dr\u00e9gelyi V\u00e1rhegy (444 m) \u00e9s a Dobog\u00f3-hegy (429 m).A Kemence-patak v\u00f6lgy\u00e9t\u0151l \u00e9szakra es\u0151 hegyvid\u00e9k \u00e9szak fel\u00e9 fokozatosan alacsonyabb\u00e1 v\u00e1lva, cs\u00f6kken\u0151 t\u00e9rsz\u00ednnel simul bele az ott kifejl\u0151d\u00f6tt fed\u0151, illetve fek\u00fc k\u0151zetek t\u00e9rsz\u00edn\u00e9be. A Kemence-pataki kaldera maradv\u00e1nya j\u00f3l kivehet\u0151 a Kemence \u00e9s az Oroszi-Z\u00e1voz k\u00f6zti gerincben, melynek f\u0151bb cs\u00facsai a Lopona-f\u0151 (545 m), a Bugyih\u00f3 (633 m), az Oszlop\u00f3-f\u0151 (600 m) \u00e9s a Csurg\u00f3-fejezet (617 m). Az \u00fagynevezett Hegyh\u00e1t d\u00e9li lejt\u0151j\u00e9t nagyon kev\u00e9s v\u00f6lgy szabdalja, nyugat fel\u00e9 enyh\u00e9n hajlik. Ett\u0151l a gerinct\u0151l keletre, a Z\u00e1vozt\u00f3l \u00e9szakra, felsz\u00ednre nem jutott l\u00e1v\u00e1b\u00f3l szil\u00e1rdultak meg a K\u0151szirt (590 m), a K\u00e1mor (661 m), a Kir\u00e1ly-hegy (600 m), a K\u0151ember (609 m) \u00e9s a Karajs\u00f3 (524 m) szubvulk\u00e1ni form\u00e1i. \u00c9rdekess\u00e9g, hogy keletr\u0151l m\u00e9g egyetlen v\u00f6lgynek sem siker\u00fclt regresszi\u00f3val h\u00e1trav\u00e1g\u00f3dni \u00e9s elh\u00f3d\u00edtani a Kemence-patakot. Erre a Z\u00e1vozn\u00e1l lenne j\u00f3 alkalom, ahol a Kemence-patak majdnem kil\u00e9p a hegys\u00e9gb\u0151l, mikor 250 m\u00e9terre megk\u00f6zel\u00edti a v\u00edzv\u00e1laszt\u00f3t. A Dr\u00e9gelyv\u00e1r 444 m\u00e9teres cs\u00facsa agglomer\u00e1tumb\u00f3l \u00e1ll. Ez m\u00e1r a Nagy-v\u00f6lgy\u00f6n t\u00fali ter\u00fclet, a B\u00f6rzs\u00f6ny leg\u00e9szakabbi gerincvonulata. Keleti sz\u00e1rnya, a Pulya-hegy \u2013 K\u0151kapu \u2013 Kecske-b\u00e9rc \u2013 Dr\u00e9gelyv\u00e1r vonulat keletre keskenyed\u0151 \u00e9s ink\u00e1bb d\u00e9lnyugatra, a Nagy-v\u00f6lgy fel\u00e9 lejt\u0151s\u00f6d\u0151 felsz\u00edn. Az \u00e9szak fel\u00e9 tart\u00f3 v\u00f6lgyek csak a k\u00fcls\u0151 peremen kezd\u0151dnek, nem a gerincek alatt. A nyugati sz\u00e1rny, a Kalakocs-v\u00f6lgyig \u00e9s a Honti-szakad\u00e9kig egys\u00e9ges, alig feldarabolt, \u00e9szaknyugatra el\u00e9g er\u0151sen lejt\u0151s\u00f6d\u0151 felsz\u00edn. Fel\u00fclet\u00e9t Bernec\u00e9t\u0151l keletre a M\u00e9szdombon \u00e9s az Irtv\u00e1ny-hegyen vastagon bor\u00edtja a lajtam\u00e9szk\u0151 takar\u00f3ja. A D\u00e9lnyugati-B\u00f6rzs\u00f6ny A hegys\u00e9g Nagyb\u00f6rzs\u00f6ny \u2013 M\u00e1rianosztra, illetve az Ipoly k\u00f6z\u00f6tti r\u00e9sze D\u00e9lnyugati-B\u00f6rzs\u00f6ny n\u00e9ven k\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 el. Csak legmagasabb cs\u00facsa, a Nagy-Sas-hegy \u00e9ri el a 600 m\u00e9teres magass\u00e1got. A t\u00f6bbi cs\u00facs (S\u00f3-hegy, Nagy-Kopp\u00e1ny, Kopasz-hegy, Tolm\u00e1cs-hegy, Nagy-Galla) valamivel alacsonyabb. Az itt kialakult vulk\u00e1ni form\u00e1k eredet\u00fck szerint szubvulk\u00e1ni testek, k\u00fcrt\u0151maradv\u00e1nyok, lakkolitok. Kar\u00e1tson D\u00e1vid szerint l\u00e1vad\u00f3mok (Kar\u00e1tson D. 1997), vagyis els\u0151sorban l\u00e1vak\u0151zetekb\u0151l \u00e9p\u00fcltek fel, amelyet agglomer\u00e1tum vesz k\u00f6r\u00fcl. A Bezina-patak \u00e9s a Medres-patak k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3dik a Nagy-Sas-hegy (609 m), a S\u00f3-hegy (584 m), a Kopasz-hegy (508 m), a Vastag-hegy (497 m), a K\u00f6z\u00e9p-hegy (420 m) \u00e9s Sz\u00e9les-hegy (412 m) k\u00fapokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 sorozata, melyek biotit-pirox\u00e9n-amfibolandezitb\u0151l \u00e1llnak. A Bezina-patakt\u00f3l, illetve a Dam\u00e1sdi-patakt\u00f3l nyugatra tal\u00e1lhat\u00f3 vonulat f\u0151bb tagjai t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az Als\u00f3-Cik\u00f3-hegy (361 m), a Fels\u0151-Cik\u00f3-hegy (360 m), a Zuv\u00e1r (313 m), a Varj\u00fa-hegy (402 m), a Nagy-Galla (479 m), a S\u00e1kola-tet\u0151 (489 m), a Nagy-Kopp\u00e1ny (548 m), a R\u00f3th-hegy (432 m) \u00e9s a G\u00f6mb\u00f6ly\u0171-k\u0151 (509 m). Ezekn\u00e9l a f\u0151 k\u0151zetalkot\u00f3 \u00e1sv\u00e1nyok az amfibol, a pirox\u00e9n \u00e9s a biotit. Nagyirt\u00e1spuszt\u00e1t\u00f3l nyugatra \u00e9s \u00e9szaknyugatra a jelent\u0151s k\u00fcrt\u0151kit\u00f6lt\u00e9sek vagy l\u00e1vad\u00f3mok a Nagy-Gyerty\u00e1nos (511 m), a Tolm\u00e1cs-hegy (528 m) \u00e9s a Hegyes-hegy-orom (571 m), ut\u00f3bbin\u00e1l nagy mennyis\u00e9gben m\u00e1r piroklasztikumok is jelen vannak. A D\u00e9li-B\u00f6rzs\u00f6ny A D\u00e9li-B\u00f6rzs\u00f6nyt nyugaton a B\u0151szobi- \u00e9s a Medres-patak, \u00e9szakon a K\u00f3spallagi- \u00e9s a M\u00e1rianosztrai-medence, keleten a Katalin-v\u00f6lgy, d\u00e9len a Duna hat\u00e1rolja, ahov\u00e1 a Szent Mih\u00e1ly-hegy meredek sziklafallal zuhan al\u00e1. A hegycsoport legmagasabb pontjai a Hegyes-tet\u0151, a Szent Mih\u00e1ly-hegy \u00e9s a G\u00e1l-hegy. A D\u00e9li-B\u00f6rzs\u00f6ny fel\u00e9p\u00edt\u00e9se bonyolult, az \u00fcled\u00e9kes \u00e9s a vulk\u00e1ni k\u0151zetek szesz\u00e9lyesen helyezkednek el ter\u00fclet\u00e9n. A Visegr\u00e1di-hegys\u00e9gr\u0151l, a Duna \u00e1ltal lev\u00e1lasztott Hegyes-tet\u0151 (482 m) \u00e9s Szent Mih\u00e1ly-hegy (484 m) j\u00f3r\u00e9szt pirox\u00e9nandezitb\u0151l \u00e1ll, de a Dun\u00e1ra n\u00e9z\u0151 oldal\u00e1ban megjelennek lajtam\u00e9szk\u0151 foszl\u00e1nyok is. Itt tal\u00e1lhat\u00f3 a B\u00f6rzs\u00f6ny legnagyobb barlangja, a Remete-barlang. A v\u00edzv\u00e1laszt\u00f3 keleten h\u00faz\u00f3dik, ez\u00e9rt a Nagymarosra fut\u00f3 v\u00f6lgyek r\u00f6videbbek (Templom-v\u00f6lgy), m\u00edg a Zebeg\u00e9nybe fut\u00f3k (Bodz\u00e1s-v\u00f6lgy, Katlan-v\u00f6lgy) hosszabbak. Az \u00e9szaki r\u00e9szen egyre gyakrabban jelenik meg a lajtam\u00e9szk\u0151 (Feh\u00e9r-hegy, T\u00f6r\u00f6kmez\u0151). Keletre a Mosom-patak \u00e9s a Morg\u00f3-patak v\u00f6lgye k\u00f6z\u00f6tt a Kelemen-hegy (361 m) \u00e9s a G\u00e1l-hegy (377 m) r\u00f6gei tal\u00e1lhat\u00f3k. Az itt \u00e1ll\u00f3 Nagy-K\u0151szikla-hegyhez (346 m) kapcsolhat\u00f3 a korai vulk\u00e1ni szakasz kalder\u00e1ja (Kar\u00e1tson D. 1997), illetve ett\u0151l, \u00e9s az im\u00e9nt t\u00e1rgyalt Szent Mih\u00e1ly-hegyt\u0151l \u00e9szakra es\u0151 ter\u00fcletre helyezhet\u0151k a korai vulkanizmus kalderaroncsai (Magasr\u00e9t, Pusztatorony, B\u00f6rzs\u00f6nyliget, Magyark\u00fat). A Morg\u00f3-patak \u00e9s a Les-patak k\u00f6z\u00f6tt a kismarosi K\u00e1ll\u00f3 (244 m) \u00e9s a Kir\u00e1ly-k\u0151 (254 m) amfibolos, pirox\u00e9nes andezittufa t\u00f6mbjei vannak, melyek \u00e9szak fel\u00e9 belesimulnak a Szokolyai-medenc\u00e9be. A medence felett, a Les-v\u00f6lgy \u00e9s a Katalin-v\u00f6lgy k\u00f6z\u00f6tt magasodik a Nagy-K\u0151-hegy (383 m) \u00e9s a Magas-hegy (337 m) alkotta gerinc, mely egykoron kalderaperem volt. A Katalin-v\u00f6lgyt\u0151l keletre m\u00e1r csak a Fenyves-hegy vulk\u00e1ni eredet\u0171. A kismedenc\u00e9k k\u00f6z\u00fcl a legkev\u00e9sb\u00e9 tagolt a M\u00e1rianosztrai-medence, mely d\u00e9lnyugat-d\u00e9lkelet fel\u00e9 er\u0151sen nyitott. \u00c9szakr\u00f3l \u00e9s nyugatr\u00f3l vulk\u00e1ni k\u00fapok hat\u00e1rolj\u00e1k. A medence d\u00e9lnyugati kij\u00e1r\u00f3ja, a Dam\u00e1sdi-patak v\u00f6lgye k\u00e9t nagy andezitb\u0151l fel\u00e9p\u00fcl\u0151 hegy, a Zuv\u00e1r \u00e9s a Cs\u00e1k-hegy k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1g\u00f3dott be. A Cs\u00e1k-hegyet \u2013 mely k\u00e9tf\u00e9le t\u00edpus\u00fa andezitb\u0151l, \u00e9s d\u00e1citb\u00f3l \u00e9p\u00fcl fel \u2013 \u00f6sszetett lakkolitnak tartj\u00e1k, de Kar\u00e1tson D\u00e1vid szerint ez is l\u00e1vad\u00f3m (Kar\u00e1tson D. 1997). A K\u00f3spallagi-medence a keleten emelked\u0151 Fekete-hegy (480 m), az \u00e9szaki Sz\u00e9p-b\u00e9rc (632 m), a nyugati Kopasz-hegy (508 m) \u00e9s Als\u00f3-hegy (351 m) k\u00f6z\u00f6tt helyezkedik el, d\u00e9l fel\u00e9 nyitott. A medenc\u00e9hez tartozik a kisin\u00f3ci kis \u00f6b\u00f6l is. A Kir\u00e1lyr\u00e9ti-medence perem\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 magass\u00e1g\u00fa andezit-r\u00f6g\u00f6k emelkednek, d\u00e9li kij\u00e1r\u00f3ja a sz\u0171k Morg\u00f3-patak v\u00f6lgye. A K\u00f3spallagi-medence \u00e9s a Szokolyai-medence k\u00f6z\u00f6tt emelkedik a Pap-hegy lakkolitja, mely biotit-amfibolandezit l\u00e1vak\u0151zetb\u0151l \u00e1ll. A b\u00f6rzs\u00f6nyi kismedenc\u00e9k k\u00f6z\u00fcl a Szokolyai-medence a legink\u00e1bb felszabdalt. Itt a f\u00far\u00e1sok 200 m\u00e9ter vastags\u00e1gban har\u00e1ntolt\u00e1k a vulkanizmus el\u0151tt lerak\u00f3dott agyagos, homokos \u00fcled\u00e9keket. Kuri\u00f3zumnak sz\u00e1m\u00edt a f\u00far\u00e1sokkal felfedezett olajpala \u00e9s a diat\u00f3maf\u00f6ld. A vulk\u00e1ni m\u0171k\u00f6d\u00e9s ut\u00e1ni tengerel\u00f6nt\u00e9s lajtam\u00e9szk\u00f6vet hagyott h\u00e1tra. Hasonl\u00f3 m\u00f3don keverednek az \u00fcled\u00e9kes \u00e9s vulk\u00e1ni k\u0151zetek Magyark\u00fat k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n. Itt a lajtam\u00e9szk\u0151 mellett, v\u00edzben lerak\u00f3dott vulk\u00e1ni tuf\u00e1t \u00e9s agglomer\u00e1tumot, illetve legalul kvarckavicsr\u00e9teget lehet tanulm\u00e1nyozni. \u00d6ssze\u00e1ll\u00edtotta: Kenyeres Oszk\u00e1r<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-294","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/vulkantura.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/294","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/vulkantura.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/vulkantura.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/vulkantura.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/vulkantura.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=294"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/vulkantura.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/294\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2308,"href":"https:\/\/vulkantura.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/294\/revisions\/2308"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/vulkantura.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=294"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}